Étkezz az Öt Elem Tana szerint!

(Felhívom minden ezeket az oldalakat olvasó figyelmét arra, hogy a természet nem tűri a szélsőségességet!)

Valami tényleg nem működik nyugaton, közösen kell a megoldást megtalálnunk.
Egy érdekesség: amint a kínaiak táplálkozása hasonulni kezdett a nyugati étrendi szokásokhoz, az itteni népbetegséget ott is felütötték a fejüket. A régi taoista szokások valamiképp megvédték a kínai népet ezektől eddig...
SiHing Hou
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
"A hatalmas birodalomban az évezredek során, a leleményes szakácsok és az egyszerű emberek is, a lehető legtöbb alapanyagot kutatták fel és mesterien ötvözték azokat. Kína mai gasztronómiai gazdagságához nagyban hozzájárult az időszámításunk előtt VI. században élt Lao-ce, aki a taoizmussal hosszú századokon keresztül meghatározta a kínai gondolkodást, hirdette a természethez való visszatérést. A taoizmus hívei az egyszerű, békés életet keresték. Bár nem voltak az igazi értelemben vett vegetáriánusok, főleg növényi élelmiszereket fogyasztottak. A buddhizmus végül széleskörűen hozzájárult ahhoz, hogy a kínai konyha a legegészségesebb, legkiegyensúlyozottabb és nem utolsó sorban az egyik legfinomabb legyen. A világ egyik legkülönlegesebb konyhájáról van szó, melyben az alapanyagok elegyítésének és elkészítési módjainak száma szinte végtelen.

A kínai konyhát a legrégebbi időktől fogva kétféle csoportra osztják, a fan-ra és a caj-ra. A fan-hoz a gabonafélék és egyéb keményítőben dús tápanyagok, főtt szemes gabona (szűkebb értelemben: főtt rizs) vagy búza-, köles-, esetleg kukoricalisztből készült lepény, pogácsa, gombóc, metélt tészta, a caj-hoz a zöldségből és húsból készült fogások tartoznak. A zöldséget és a húst falatnyi darabokra vágják, melyeket a legkülönfélébb módon kevernek, ízesítenek, sütnek, főznek. A táplálkozás egyensúlya a távol keleti országban nem csak az ízek és az élvezet miatt, hanem az egészség érdekében is fontos. Az egyensúlyhoz az is hozzátartozik, hogy minden étkezésnél megfelelő mennyiségű fan-t és caj-t fogyasszanak. E kettő közül a fan a főtáplálék, amely jóllakat, a caj másodlagos, amely az ételt csupán ízesebbé, élvezetesebbé teszi."
XXXXXX

Az egészséges kínai étkezés és a természetgyógyászat
中国国际广播电台

Az ősi Kínában az emberek gyakran a hegyekben, és az erdőségben gyűjtötték be azokat a gyógynövényeket, amelyek a hagyományos kínai gyógyászat alapját alkotják. Ezekből a gyógynövényekből étkeket is szoktak készíteni, és egy kínai közmondás szerint A diéta a legjobb orvosság.
A helyes étkezés tanulmányozása több mint 3000 évre visszatekintő múltra néz vissza. Már az ősi időkben (az időszámításunk előtti 1046-256) is elterjedtek bizonyos hasznos tanácsokat adó könyvek a helyes étkezésről. A Tang dinasztia (618-907) idején élt híres orvos, Sun Simiao, aki igen nagy hatással volt a kínai orvostudomány fejlődésére, nagy figyelmet szentelt a helyes étkezés tanulmányozásának.
Sun Simiao úgy vélte, hogy az emberek egészsége nagymértékben függ az ésszerű étkezéstől, és ha megfelelően étkezünk, akkor gyógyszerekre sem lesz szükségünk, mivel nem fogunk megbetegedni. Véleménye szerint, először mindig diétás étrendet kell alkalmazni a betegeknél, és ha a beteg állapota nem javul, kell bevetni a különféle gyógyfőzeteket.
Sun Simiao maga is több mint 100 évig élt, ami miatt a későbbi nemzedékek teljesen elfogadták a diétával kapcsolatos teóriáját és módszerét.
Kínában többféle zöldséget használnak a diétás életmód bevezetésekor. Például a gyömbérrel a megfázást szokták kúrálni. Ha valaki minden reggel gyömbért, este pedig sárgarépát eszik, az, kedvezően fog hatni az egészségére. Napjainkban készítettek egy új italt, az ecetet és a kólát elegyítették, ami állítólag nagyon jó hatással van az egészségre, és egyre népszerűbb üdítőital Kínában.
Emellett, mint ismeretes a virágok szirmaiból is készíthetünk élelmet. Ezt a hagyományt a kínai Qin dinasztia hagyományozta a későbbi nemzedékekre, és rettentő divatos volt a Tang kori Kínában is.
Nyugat-Kínában több mint 1000 fajta ehető virágot tartanak számon, míg Dél-Kínában csak 260-ról van tudomásunk
Egy akkoriban elterjedt közmondás szerint a Tang kori leányzók rendkívüli szépségüket a virágszirmokból készült étkeknek köszönhették. .

Kínában napjainkban, mint szerte a világban nagyon népszerűek a vegetáriánus éttermek, ahol a vegetáriánusok mindenféle finomságot ehetnek. Ezekben az éttermekben létezik egy gyerekkása elnevezésű étel, ami kásába kevert mandulamagot, diót, és ragacsos rizst tartalmaz, és nagyon jó hatással van a gyerekek étvágytalanságára.
A napokban nyilvánosságra hozott kínai Élelmezési törvény több mint tíz gyógynövényként is használatos fűszert sorol fel, köztük a datolyát és a gyömbért is.
Napjainkban a kínai gyógynövények nemcsak Kínában, hanem szerte a világban is nagy népszerűségnek örvend. És a nyugati országokban egyre többen fogyasztják az egészséges, hagyományos kínai ételeket.


Táplálkozz tehát az Öt Elem Tana szerint, kiegyensúlyozottan! Tudd meg, mit jelent, ha az édes ízt kívánod állandóan, a kínai gyógyítómesterek osztályozása alapján pedig válassz az évszaknak megfeleően fűtő vagy hűtő hatású táplálékot!

Sokunknak egyszerűen az akupunktúra ugrana be a kínai gyógyítás hallatán, pedig a réges-régi ázsiai orvoslásnak csupán 15-20 százaléka kapcsolódik a vékonyka tűkkel történő gyógyításhoz. Másik nagyobb részét az akupresszúra - egyes pontok masszírozása, nyomása -, és az elmaradhatatlan táplálkozástan teszi ki. Nem is gondolnánk, hogy az, hogy reggel édes vagy épp sós ízt kívánunk-e, elárulja, mely szervrendszereink működése gyenge!

Alapfilozófia

A taoizmus szóval már találkoztunk, ha máshol nem, hát Micimackó eszmefuttatásaiban. A taoizmus szerint a világ egy egységes egész, amelyet két részre, a nőies, sötét Yin-re és a férfias, világos Yang-ra oszthatunk. A kettő egymás nélkül nem létezhet, úgy ahogy nincs fény sötétség nélkül, vagy nincs meleg hideg nélkül. Tehát a taoizmus világában minden párosan fordul elő, minden mindent kiegészít, csak a Teremtő áll egyedül.

A kínai orvoslás a szervezetben - energiavonalak mentén - futó megfelelő erejű, vagy épp elégtelen rezgéseket vizsgálja. Ezek az energiavonalak láthatatlanok, a nyugati orvoslás ezek biomechanikáját eddig még nem írta le. 12 ilyen energiapálya fut az emberi testben, szerveket és - egy ún. tömör és egy üreges szervet -, szervrendszereket kapcsol össze. Ha az egyik szervrendszer valamilyen okból kifolyólag meghibásodik, az a többire is kihat. Ilyen energiavonalak - meridiánok - futnak a szív és a vékonybél között, vagy a gyomor - lép - hasnyálmirigy között. A máj és epehólyag, valamint vese és a hólyag működése is össze van kötve, de a tüdő és a vastagbél is láthatatlan kötelékben működik. Az ún. Hármas Melegítő a vese, a gyomor-lép-hasnyálmirigy és a tüdő energiapályákkal összekötött egységét jelenti. Külön energiapályája csak a szívburoknak van.

Az 5 Elem Tana

Elérkeztünk a kínai orvoslás sarkalatos pontjához. Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz. Az 5 elem között állandó körforgás áll fenn. Minden elemhez tartozik egy, vagy több energiapálya, valamint egy íz: Keserű, Sós, Savanyú, Csípős vagy Édes. Mindennapos táplálkozásunkban tudatosan törekedni kell arra, hogy az 5 íz egyenlő hangsúlyt kapjon, ne hagyjuk ki egyiket sem, és egyikből se fogyasszunk túl sokat, így fenntarthatjuk szervrendszereink kiegyensúlyozott működését azáltal, hogy minden energiapályát hatékonyan működtetünk. Ha az egyik ízt fokozottan kívánjuk, akkor az az ízhez, illetve az elemhez tartozó szerv, szervrendszer alulműködését jelzi. Például a Földhöz tartozó íz az Édes. Ha reggel édeset kívánunk, az a Föld elemhez tartozó energiapálya, a lép-hasnyálmirigy-gyomor pálya energiahiányosságát jelzi!

Fa elem:
Hozzá tartozó energiapálya: máj, epehólyag
Az elemhez tartozó íz: savanyú
Ha nagyon kívánjuk ezt az ízt: gyenge a májfunkció
Az elemhez tartozó hangulat: harag, düh, mérgelődés, irigység

Tűz elem:
Hozzá tartozó energiapálya: szív, vékonybél, szívburok, hármas melegítő
Az elemhez tartozó íz: keserű
Ha nagyon kívánjuk ezt az ízt: energiahiányos szív
Az elemhez tartozó hangulat: öröm, boldogság

Föld elem:
Hozzá tartozó energiapálya: lép, hasnyálmirigy, gyomor
Az elemhez tartozó íz: édes
Ha nagyon kívánjuk ezt az ízt: lép és hasnyálmirigy, gyomor energiahiányos
Az elemhez tartozó hangulat: aggodalom

Víz elem:
Hozzá tartozó energiapálya: vese-hólyag
Az elemhez tartozó íz: sós
Ha nagyon kívánjuk ezt az ízt: gyengén működik a vese-hólyag rendszer
Az elemhez tartozó hangulat: félelem

Fém elem:
Hozzá tartozó energiapálya: tüdő, vastagbél
Az elemhez tartozó íz: csípős
Ha nagyon kívánjuk ezt az ízt: kevés a tüdő és a vastagbél energiája
Az elemhez tartozó hangulat: szomorúság, búskomorság

A gyakorta fellépő hangulatváltozások - csak úgy, mint az ízek megkívánása - is az egyes energiapályák meggyengült működését jelzik.

Ízek harmóniája
Nagyítás

Sajnos hazánkban még nem született irodalom, amelyben részletesen csoportosítva lennének a különféle táplálékok aszerint, hogy melyik ízcsoportba tartoznak. ( Ezért lásd a növényenergetika linket!) Nem is gondolnánk, hogy például a cékla édes, a sajt pedig savanyú... Pedig így van. A fitnetnek mégis sikerült egy rövidke listát szereznie, hogy eldönthesd, kiegyensúlyozottan táplálkozol-e a kínai orvoslás szerint:

*

Keserű ételek: fejessaláta, spárga, kávé, zeller, karalábé
*

Sós ételek: só, disznóhús, szardínia, köles
*

Savanyú ételek: sajt, földieper, olajbogyó, mandarin, őszibarack, szilva, sáfrány, szőlő, paradicsom
*

Csípős ételek: gyömbér, póréhagyma, fokhagyma, majoranna, fekete bors, fehér bors, fodormenta, bazsalikom, retek
*

Édes ételek: alma, kacsahús, füge, libahús, ananász, cékla, méz, káposzta, birkahús, marhamáj, marhahús, tofu, dió, búza

Téli és nyári táplálkozás
Az okos kínai gyógyítómesterek úgy is különválasztották az egyes táplálékokat, hogy azoknak fűtő vagy épp hűtő hatásuk van-e. Ennek megfelelően télen - vagy hidegben - ún. forró és melegítő élelmet kellene magunkhoz venni, nyáron pedig hideg vagy hűvös étkeket. A forrósító ételeket fokozottan ajánlják például olyanoknak, akik túlságosan fáradtak, vagy műtéten estek át és gyors erőre van szükségük. Úgy tartják, hogy a disznóhúsleves, benne miszlikre főzött disznóhús darabkákkal és gyömbérrel, hihetetlen mennyiségű energiát képes adni egy elgyengült embernek!

* Forró étkek: szárított gyömbér, fekete bors, szójaolaj, pisztráng, bazsalikom
* Melegítő étkek: eper, cseresznye, fokhagyma, póréhagyma, friss gyömbér, babérlevél, rozmaring, dió, hagyma, galagonya
* Hideg étkek: barnacukor, só, paradicsom, banán, görögdinnye, sárgadinnye
* Hűvös étkek: padlizsán, körte, uborka, mandarin, fodormenta, retek, alma, zeller, fejessaláta

Az alma eddig megismert hatásai összegezve tehát: hűvös - nyári fogyasztásra ajánlott -, édes hatású, savanykás, emeli a vércukorszintet, csillapítja a szomjúságot és nedvesíti a tüdőt.

Bár van egy-két olyan gyümölcs, ami a melegítő hatása mellett nálunk bizony nyáron terem, vigasztalásnak ott van a sárga- és a görögdinnye, melyeknek erőteljes hűtő hatásukat már mi is sok éve élvezzük a nyári kánikulában! Arra az elvre azonban érdemes odafigyelni, hogy a meleg ételek elhagyásával a taoizmus szerint a Teremtő ellen vétkezünk, a tartósan hideg ételek fogyasztása pedig a szervezet tartós energiahiányos állapotát fogja előidézni!
Visszaérkeztünk tehát az örök igazsághoz: kiegyensúlyozott táplálkozás nélkül nem lehetünk egészségesek!

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

A rákról
sok embernek a tehetetlenség jut eszébe, s részben ez jogos. Hiszen az orvostudomány jó pár évtizede mondogatja, hogy már csak egy lépés a megoldás, de ezt a lépést túl régóta nem tudja megtenni. Ebben a helyben topogásban sajnos jelentős szerepe van a gyógyszeriparnak, amely a rák kezelésében és nem megelőzésében érdekelt. A hangzatos megelőzési programok csak ugyanazokat a közhelyeket szajkózzák, hiszen összeállítóik azok az orvosok, akik maguk is beismerik, nem sokat tudnak a rákról. Ha valaki elolvassa a Nemzeti Rákmegelőzési Programot, rájöhet, hogy az valójában Nemzeti Rákdetektálási program. Ebben a táplálkozás rákmegelőzésben betöltött szerepéről írottak abban a bődületes közhelyben foglalhatók össze, hogy "táplálkozzunk változatosan". Tényleg itt tartunk, vagy csak azok tudása ily korlátozott, akiknek a dolguk volna az útmutatás?
Minden civilizációs megbetegedés, így a rák is arra vezethető vissza, hogy eltértünk testünk evolúciós "működtetési szabályától". Pl. nem azt esszük, amire ki vagyunk találva. Becslések szerint a rákos megbetegedések kialakulásában 30-70% szerepe van a táplálkozásnak. És mint tudjuk, rendellenes használat esetén garancia nincs. Miközben a rák megelőzhetőségének kérdésében a népegészségügyi programok alkotói, vagy az orvosok a legnagyobb tájékozatlanságról adnak tanúbizonyságot, olykor egyenesen lebeszélve vagy eltiltva betegeiket bizonyos táplálékiegészítők fogyasztásától, aközben hatalmas tudás halmozódott fel a rák és a táplálkozás kapcsolatát vizsgáló tudományos kutatások révén.
A táplálékkal bevihető anyagok szerint csoportosítva a legfontosabb csoportok: a vitaminok, az ásványi anyagok, a növényi sterolok, a polifenolok, az isotiocianátok, a saponinok és zsírok. Az idegen nevektől nem kell megrémülni, mindjárt világos lesz minden.
A vitaminok közül az A vitaminnal kapcsolatban ellentmondásosak az eredmények. Az biztos, hogy az A vitamin hiánya fokozza a rák kockázatát, de különféle elővitaminjaival (amiből a szervezet A vitamint állít elő) végzett vizsgálatok nem váltották be a várakozásokat. Pl. az ismert elővitamin, a béta-karotin az erősen dohányzóknál nem csökkentette, hanem -egyik vizsgálatban 16%-al, egy másikban 40%-al- növelte meg a tüdőrák kockázatát. Ezzel szemben az A vitamin egy másik elővitaminja, a paradicsomban található lycopénre nagy karrier vár még: egy amerikai vizsgálatban a sok paradicsomot fogyasztók körében minden rákfajtában 50%-al csökkentette a halálozást! Más vizsgálatokban a lycopént kifejezetten védőhatásúnak találták emésztőszervi és prosztata rákban is.
A C vitamint az egyik leghatásosabb rákmegelőző szernek tekintjük, ennek oka, hogy többféle mechanizmuson keresztül fejti ki rákellenes hatását. A hivatalosan ajánlott napi 60 mg valójában a skorbut kivédésére elegendő, a valóságban ennek 10-50-szeresét tartják szükségesnek. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a legalább napi 500 mg C vitamint fogyasztók körében jelentős 10-30%-os rákkockázat csökkenést mutattak ki. A C-vitamin nem csak a megelőzésben, hanem a kezelésben is komoly szerepet játszhat(na). Már az ötvenes években voltak olyan megfigyelések, hogy rákos betegek 20-40 gr C vitaminra meggyógyultak, s később sok kutató bizonyította, hogy 10-15 gramm C-vitamin rendkívül komoly rákellenes hatást fejt ki rákbetegeknél is. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) most engedélyezte, hogy terminális rákbetegeknél kísérletezni kezdjenek a C-vitamin infúziós alkalmazásával. Korábban ugyanis a szájon át adagolt nagy dózisú C-vitamin nem volt különösebben hatékony. Ez azonban pontosan tudható volt, hiszen mások már évek óta infúziós kezelésben alkalmazták sikeresen a C vitamint. A "sikertelen" teszt mögött tehát nyilvánvalóan a kudarcban motivált gyógyszeripar állt!
A D vitaminhiány szerepére a rák kialakulásában az utóbbi két évtizedben figyeltek fel. E tekintetben megdöbbentő tájékozatlanság tapasztalható orvosi körökben, jelezve, hogy a legfrissebb kutatási eredmények közül csak a gyógyszerügynökök által szállított hírek jutnak el a rendelőkbe. A "prosztata nap" alkalmából tv-ben nyilatkozó "illetékes" orvosprofesszor kijelentette, hogy a prosztatarák okát senki nem tudja, szerencse kérdése, ki hova született, mert a világ különböző régióiban egészen eltérő a prosztatarák előfordulása. Azok a kutatók azonban, akik (20 éve!) vették a fáradtságot, és megvizsgálták, miben is különböznek ezek a régiók, azok rájöttek, hogy a napsütéses órák számában. A D vitamin a napsütés hatására szintetizálódik, és hiányában ugrásszerűen megnő a prosztata-, a mellrák, a vastagbélrák és egyéb rákfajták. Mivel a mérsékelt éghajlaton a nyarat leszámítva folyamatos a D vitaminhiány, ez 2-3-szorosára növeli a rákos megbetegedés kockázatát pl. hazánkban is. Ráadásul a lakosság 30%-a olyan D vitaminreceptor génvariáns hordozója, amely folytán a bevitt D vitamin igen rosszul hasznosul. Az emberek ezen csoportjának kb. ötször nagyobb a kockázata mellrákra és prosztatarákra. Mivel senki nem tudja, ő melyik génvariással rendelkezik, ezért még fontosabb volna a valóban szükséges mennyiségű D vitamin felvétele. A legújabb eredmények szerint felnőttek számára a napi szükséglet 1000-2000 NE, szemben a hagyományos 200-400 NE-vel. Mint máshol megírtam, a napozás kerülésének ajánlása a népegészségügy újabb katasztrofális tévedésének bizonyult. Harminc év alatt, mióta ezzel a programmal a melanóma halálozást szeretnék csökkenteni, háromszorosára nőtt a melanóma halálozás
Bár az E vitamin kiegészítő adásával több vizsgálatban jelentős rákkockázat csökkenést lehetett elérni, ugyanakkor az eredmények alapján az E vitamin nem fog kitüntetett szerepet kapni a rák elleni küzdelemben.
Áttérve az ásványi elemekre , számos, kiterjedt, országokat is összehasonlító vizsgálat igazolja, hogy a szelénfogyasztás fordítottan arányos a leukémia, vastagbél-, mell-, petefészek- és tüdőrák előfordulásával. Mivel a Föld nagy részén, részben az intenzív mezőgazdasági termelés miatt, szelénhiányosak a növények, ezért a táplálék nem tartalmaz biztonságosan elég szelént. Kína egy szelénhiányos vidékén végezték az első szelénpótlásos vizsgálatot, s itt az igen gyakori májrák megbetegedések száma pár év alatt a felére csökkent. Egy amerikai vizsgálatban 200 mikrogramm szelén napi adagolásával 5 év alatt 63%-al csökkent a rákos megbetegedések száma.
A rák előfordulási gyakoriságát globálisan vizsgáló kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt valaki, annál kisebb az esélye rákos megbetegedésre. Ugyanakkor az is világos, hogy a vegetarianizmus tévút, az ember nem erre lett kitalálva. Érdemes azonban tisztázni, mi is az, ami a növényi táplálékban oly hasznos.
A növényi szterolok közül az egyik legfontosabb a béta-szitoszterol. Ez bőven található a sütőtökben, a fűrészpálmában, a rizskorpában, a búzacsirában, szójában. Amiért ez az összetevő híres, az elsősorban a jóindulatú prosztata megnagyobbodás sikeres kezelésében mutatott sikeressége, valójában fogyasztása jelentősen csökkenti a vastagbél-, a mell- és prosztatarák kockázatát is.
A polifenolok a növényekben található nagy vegyületcsoport.
Ide tartoznak a flavonidok , melyek sokak számára már jól ismertek. Sok flavonidot tartalmaz a zöld tea, a vörösbor, a különféle zöldségek és gyümölcsök. Ezek hatóanyagai mind jótékony hatásúak, de azért komoly védelmet természetes mennyiségben nem képviselnek. Igen nagy mennyiségben tartalmaz izoflavinokat a szója és a belőle készített különféle termékek, s igen sok vizsgálat igazolja, hogy az ázsiai emberek, mivel nagy szójafogyasztók, jóval ritkább körükben a hormonfüggő rákok, úgy mint a mellrák, prosztatarák, méh- és méhnyakrák, petefészek rák.
A rákkutatás másik nagy sztárja az 1997-ben leírt resveratrol , amely vörös szőlőben (elsősorban a héjában!), vörös borban, földi mogyoróban található nagyobb mennyiségben. Lombik vizsgálatokban igen hatékonyan gátolja a rákos sejtek fejlődését és szaporodását, ám elfogyasztva a szervezetben gyorsan elbomlik, így természetes körülmények közt hatása erősen kétséges
A polifenolok közé tartozik a lenmag hatóanyaga is, a lignan, melyet sok vizsgálat hatékonynak talált mellrák megelőzésben. 25 gr. lenmagot tartalmazó muffin napi fogyasztása jelentős javuláshoz vezetett mellrákos nőknél. Sok növényi hatóanyag, így a lignanok és az isotiocianátok, blokkolják az ösztrogénreceptorokat, ezáltal csökkentve a hormonfüggő rákok, így a mell- és prosztatarák kialakulásának veszélyét.

Az isotiocianátok rendkívül hatékonynak bizonyultak a rák megelőzésében ill. kezelésében. Ez a vegyületcsoport nagy mennyiségben a keresztesvirágú növényekben, mint brokkoli, karfiol, kelbimbó, stb. fordul elő. Védenek a mell-, tüdő-, vastagbél- gyomor-, prosztatarákkal szemben.
Saponinok találhatók a szójában és a ginzengben. A szójáról már ejtettem szót, a saponintartalom csak egy újabb ok, hogy védőételnek tekintsük. A ginzeng kapcsán megdöbbentően erős védőhatásról számolnak be. Koreai vizsgálatok szerint a ginzenget rendszeres fogyasztók körében 70%-al csökkent mindenféle rák kialakulásának kockázata.
Végül meg kell említenünk a zsírsavak szerepét a rák kialakulásában. Az omega-3 és omega-6 problematikáról korábban már írtam. Az emberiség fejlődésében az omega-3 zsírsav fogyasztás meghatározó szerepet töltött be, ez az esszenciális zsírsav ma gyakorlatilag hiányzik a civilizált ember táplálékából. Vizsgálatok tucatjai bizonyítják, hogy a táplálékunkban túltengő omega-6 zsírsavak (étolaj, margarin, állati zsírok) serkentik a rákos elfajulást, míg az omega-3 zsírsavak gátolják. Egy szaklapban meghökkentő estről számolt be egy kutató: egy végstádiumban lévő tüdőrákos idős férfinek három hónapot jósoltak, mikor elkezdte napi 10 gramm mennyiségben fogyasztani az omega-3 olajat, melyet később felemeltek 15 grammra. A betegnek 5 év alatt teljesen felszívódtak operálhatatlannak minősített daganatai.
Összefoglalóm végső konklúziója tehát: vissza kell térni arra a táplálkozásra, amely őseinket jellemezte. Sok zöldség és gyümölcs és hal(olaj). És ha ez nem megy, szedjük be táplálékkiegészítők formájában. A rák hiánybetegség!
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Ételek az Öt Elem tana szerint. (Kattints a szervek képeire és megnyílik a megfelelő ételeket felsoroló és leíró oldal!)

Sajnos az oldal csak angol nyelvű, de ha tanácsra volna szükséged, keress meg:
wperx@freemail.hu!

Minden, amit a kínai konyháról tudni érdemes :-)

A témában jó és használható könyvek is megjelentek. Ezeket a könyvajánlóban keresd!

KAPCSOLAT

A távol-keleti gyógymódok a történelem során folyamatosan alakultak, és fejlődtek. A Hagyományos Kínai Orvoslás (későbbiekben HKO, az angol nyelvterületeken Tradicionális Kínai Medicina, vagyis TCM) a világon a legrégebbi gyógymódok közé tartozik, de aktualitását a mai napig megőrizte.

A távol-keleti gyógymódok a történelem során folyamatosan alakultak, és fejlődtek. A Hagyományos Kínai Orvoslás (későbbiekben HKO, az angol nyelvterületeken Tradicionális Kínai Medicina, vagyis TCM) a világon a legrégebbi gyógymódok közé tartozik, de aktualitását a mai napig megőrizte. Ezek a módszerek az európai emberek számára sokáig teljesen ismeretlenek voltak. Hisz a nagy távolság miatt sokáig nem érkezett korrekt tájékoztatás, hiteles beszámoló. Másrészt ezek a módszerek részben titkosak voltak, és emberöltőkön keresztül apáról fiúra szállt a gyógyítás művészete. Mára már a világ megismerhette a híres keleti gyógymódokat, és azokat nagyon sok helyen együtt alkalmazzák a nyugati orvoslással. Magyarországon is népszerűek ezek a gyógymódok. Szinte nem találkozhatunk olyan az egészséges életmóddal foglalkozó újsággal, könyvvel, magazinnal mely cikkeiben, leírásaiban ne utalna a keleti orvosi gondolkodásra, és ne mutatna be az élet meghosszabbítására kitalált „biztos” indiai, kínai stb. módszert. Ma itthon is sokan keresik fel azokat az intézményeket, ahol a gyógyító tevékenység valamely keleti orvosi terápia segítségével folyik. A látszólagos ismertség ellenére még mindig rengeteg a tévhit és a legenda. Sokan gondolják úgy, hogy minden indiai vegetáriánus, és az ayurvédikus orvos csak méregtelenítést fog javasolni, és böjtöt, a Thai masszázs csak az örömöket szolgálja, és a kínai kezelés kizárólag akupunktúrából áll. Ezért érezzük fontosnak, hogy megismertessük Önt a hazánkban legjobban elterjedt távol-keleti orvoslási rendszerrel, a HKO-val. Ma már számos természetgyógyász rendelő, és magánintézmény alkalmaz kínai orvost. Munkájuk hasznos, és jól kombinálható egyéb módszerekkel. Szeretnénk bemutatni, hogy mi történik valakivel, aki ilyen terápiát választ. Reméljük, sok új és hasznos információval szolgál tananyagunk Önnek.

A Hagyományos Kínai Orvoslás rövid története
Ez a gyógymód több mint 3000 éves. Kialakulásának pontos kezdete nem ismert. A történészek feltételezése szerint papok figyelték meg csatában kisebb sérülést szenvedett katonák esetében, hogy mérséklődtek, vagy elmúlnak régebbi problémáik. Ilyenek lehettek a reumatikus panaszok, vagy a krónikus fejfájás stb. A papok ezen jelenségek okait kezdték el kutatni, és így felfedezték a HKO elméleti alapjait. Ahogy Európában, úgy keleten is a korai gyógyításban a papok játszották a főszerepet, az ő tudásuk alapozta meg a későbbi orvosi szakmát. A korai régészeti leletek is alátámasztották ezeket a feltételezéseket. Találtak i.e. 4-10000 év környékéről olyan hegyes, éles köveket, amelyeket valószínű, hogy már a gyógyítás céljára használtak.

A kínai orvoslás (mint majdnem minden tudomány a világon) tapasztalati úton alakult ki és fejlődött tovább. Nagy áttörést jelentett egy fontos mű, amely nyugaton ismert neve: A Sárga Császár Belgyógyászati könyve. Eredeti címén a Huang Di: Nei Ching. A legenda szerint az i.e. 3. évezredben élt Huang Di, a legendás sárga császár. Felvilágosult ember volt. Alattvalói házakat építettek, ismerték a selyemszövést, és a ruhakészítést is. Az ő nevéhez fűződik ez a régi „szakkönyv”. Kína történelme rejtélyes. Császárok, és uralkodó dinasztiák követték egymást. Gyakran előfordult, hogy egy vezető „átírta” a korábbi történelmet, és saját családját helyezte előtérbe. Ezért lehetséges, hogy bizonyos történészek vitatják a császár létezését, és teljesen mondabeli alaknak tartják. Kínában az írást és olvasást sem ismerte mindenki. A dolgot nehezítette, hogy a hatalmas országon belül nem mindenhól beszéltek egységes nyelvet az emberek. Az egységes írás a pinyin nyelv használata 1958-ban került elfogadásra. Ezért lehetséges, hogy ugyanazt a nevet példánknál maradva: Huang Di- másképp is olvashatjuk egy másik műben, pl. Huang Ti.

A legenda szerint császár és udvari orvosai párbeszédei alapján íródik ez a korai orvosi szakkönyv. Az alapműhöz az évek folyamán sok kiegészítés társult. A könyv végleges formájában valószínűleg i.e 3-5 sz. készült el. Az évszázadok alatt többször átdolgozták. Ma ismert formáját egy Wang Bing nevű orvos állította össze i. sz. 762-ben.

Két részből áll. Első rész címe az Egyszerű Kérdések (Suwen). Az első rész a kínai orvoslás elméletével foglalkozik (élettan, kortan, kórokozok, csatorna útvonalak, diagnózis stb.). A második rész a Szellemi Tengely (Lingshü) címet viseli. A második rész a gyakorlatról szól, akupunktúráról, moxázásról, és egyéb orvosi terápiáról. Leírja a 9 fajta tű alakját, használatát és számos kezelési technikát határoz meg, valamint sok betegség teljes kezelését tárgyalja. Terjedelmére jellemző, mindkét rész 81 fejezetből áll. Ma sincs a világon olyan ismeretterjesztő füzet, vagy komoly tankönyv, amely ne hivatkozna erre az alapkönyvre. A gyógymód évszázadokon át folyamatosan fejlődött. Császári, és orvosi dinasztiák követték egymást. Minden korszaknak megvolt a saját tudósa, aki sokat lendített a tudományon. Az 1800-as évekre már a legjelentősebb gyógyító eljárás a világon, még akkor is, ha Európában nem ismerték.

Jelentős hanyatlás az ópiumháború elvesztése után (1839-42) következik be. A nyugati civilizációval megérkezik a nyugati orvoslás is. Üldözik a népi gyógymódokat végzőket. A hagyományos orvoslást tudománytalannak és kuruzslásnak tartják. Szinte teljesen visszaszorul a használata. Később 1950 után „felfedezik” az ősi gyógyító módszereket. Újra nyílnak a főiskolák, egyetemek először Kínában, majd később világszerte. Ma a nyugati orvoslás mellett a legjelentősebb gyógymódok egyike. Az összes földrészen sok klinika, kórház alkalmazza módszereit párhuzamosan az európai gyógyászattal.
Az írás többi részét ezen a linken töltheted le.

Egy kitűnő kínai orvos weboldala:

• Az EU betiltotta az E171 élelmiszer-adalékanyag használatát / 3 éve Az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő ...
• Egy csapat férfi önként mérgezte magát, hogy nekünk jobb legyen / 5 éve Manapság komoly rettegés övezi az élelmiszerekben található adalékanyagokat, ...
• Új információk lesznek az élelmiszereken / 10 éve December 13-tól az élelmiszereken található tájékoztatásnak egyértelműnek kell lennie, ki kell...
• A patkányokat megöli, de minket állítólag nem / 11 éve A rák világnapja alkalmából összeszedtünk öt olyan élelmiszer-adalékot, amelyek fogyasztása ...
• Komoly hiányosságok az élelmiszer-biztonságban / 11 éve Nagyon sok legálisan használható adalékanyagról nincs elegendő és megnyugtató ...

 ORIGO címkék - élelmiszer adalékanyagok