Szívinfarktus, stroke, trombózis: csupán néhány azok közül a betegségek közül, amelyeket a rendszeres és nagy dózisban szedett diklofenák számlájára írnak az orvosok. Csak kevesen tudják, pedig azzal, hogy a szer még az előírt dózisok betartása mellett is kockázatos lehet, már régóta tisztában vannak a szakemberek.

Egész pontosan 2006 óta. Ebben az évben ugyanis több vizsgálat is összefüggést talált a szívinfarktus, a trombózis, valamint a diklofenák tartalmú készítmények szedése között. Először egy másfél millió résztvevős ausztrál kutatás igazolta a tényt: a világ egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapítója akár 40 százalékkal is növelheti az infarktus kockázatát.

Ezt követően – még ugyanebben az évben – az Európai Unió gyógyszerengedélyező hatósága is vizsgálódni kezdett a nemszteroid gyulladásgátlók és a trombózis összefüggéseit kutatva, majd az eredmények ismeretében azonnal szigorították is a nemszteroid gyógyszerek alkalmazási előírását. Emellett a betegtájékoztatóba felvették a figyelmeztetést, hogy a gyógyszer szedése növelheti az artériás trombotikus események kockázatát.

Magyarországon is jól fogy

A diklofenák nem csak az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, de Európa legnagyobb részén, így Magyarországon is az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapítók közé tartozik. Megkérdeztük az Országos Gyógyszerészeti Intézetet is, tulajdonképpen hányféle gyógyszerben található meg ez a hatóanyag. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a nálunk forgalmazott gyógyszerek közül 57-ben, köztük olyan népszerű márkákban is megtalálható, mint a Voltaren, a Cataflam és a Diclofenac.

Miért okozhat szívinfarktust?

A szakemberek szerint a hatóanyag – hasonlóan az ibuprofénhez és a naproxenhez – csökkenti a COX-1 és a COX-2 enzimek termelődését, melynek következtében csökken a fájdalom, a láz és a gyulladás kialakulásáért felelős anyag termelődése is.

Csakhogy nem minden fájdalomcsillapító hat egyformán! A szakemberek úgy vélik, hogy a diklofenák erősebb gátlást fejt ki az enzimekre, és eltolhatja a véralvadás egyensúlyát a vérrögképződés irányába, ami kedvez a trombózis és a stroke kialakulásának.

A britek szabadulnának tőle

A diklofenák ellen érvelő orvosok meg vannak győződve, hogy a hatóanyag túl nagy kockázatot jelent, különösen azoknak a betegeknek, akik hosszú ideig, nagy dózisban kénytelenek szedni a tablettákat. (Mint kiderült, a helyi alkalmazású géleknél a kisebb hatóanyag-tartalomnak köszönhetően a rizikó is jóval kisebb.) Hozzátették, hogy a hatóanyag kiváltására ma már léteznek alternatívák, így az lenne a legcélszerűbb, ha a diklofenákot végleg kivonnák a forgalomból.

A brit gyógyszerhatóság ennek hatására kezdeményezte az Európai Unióban a diklofenák előny-kockázat arányának felülvizsgálatát, ám ez nem jelenti azt, hogy javasolnák e hatóanyag betiltását. A vizsgálat kimenetelének függvényében azt fogják meghatározni, hogy a gyógyszer alkalmazása mely betegekre veszélyes.

Az eljárás tavaly októberben kezdődött, és az intézkedésekre vonatkozó javaslatot várhatóan idén áprilisban teszi meg az Európai Gyógyszerügynökség.

Tényleg kiváltható?

A Gyógyszerészeti Intézetet megkérdeztük arról is, hogy valóban léteznek-e olyan hatóanyagok, melyek kiválthatják a diklofenákot. Az OGYI szerint, noha a fájdalomcsillapítók is egyre többféle hatóanyagból készülhetnek, nincs olyan szer, mely általánosan helyettesíthetné a diklofenákot és mindenkinek – aki ezt szedi – megfelelne.