Száz évig, vagy még tovább élni különleges dolog.
Figyelemre méltó, ha valaki száz gyertyát fújhat el a születésnapi
tortáján. A mondás szerint a nyugalom a hosszú élet titka. De mit mond
róla a tudomány?
A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a gének fontos
szerepet játszanak a hosszú életben. Családi örökség szokott lenni az
extrémen hosszú élet, ezért gyanítható, hogy a "hajlam" öröklõdik.
A
fejlett országokban a száz év felettiek aránya 1:6000. A szuperhosszú
életûek, akik 110 évnél tovább is megmaradnak ebben az árnyékvilágban,
még ritkábban fordulnak elõ, 7 millió emberbõl 1 akad.
Van
egy olyan régi mondás, aminek az a lényege, hogy ha valaki eléri a 80
évet, nagyobb az esélye, hogy a századikon is még ünnepeltetheti magát. A
megállapítás bír némi tudományos háttérrel is. Néhányan nem betegszenek
meg úgy, mint mások. Sok százévest évtizedeken át elkerülnek a
betegségek, távol maradnak az olyan nyomorúságos állapotoktól, mint az
elbutulás, szívbetegség és magas vérnyomás. Átlagosan 93 éves korukig
maradnak makk egészségesek, mondta el a Bostoni Egyetem orvosi karáról
Tom Perls, aki a száz év felettieket tanulmányozza.
A száz év
felettiek nagy többsége, 85 százaléka nõ. A tudósok még mindig nem
igazán fejtették meg, miért élik túl a férfiakat.
Érdekes,
hogy bár sokkal több nõ éri meg a száz évet, az ilyen sokáig élõ férfiak
általában egészségesebbek és fittebbek. Ez talán azért lehet így, mert a
nõk könnyebben megbirkóznak a betegségekkel, így tovább élnek. A
férfiakat általában el is viszi a betegség, állítja Perls. Így azok a
férfiak, akik ennyire sokáig élnek, relatíve egészségesebbnek kell
lenniük.
A világ egy tája sem bõvelkedik a százévesekben, de
Perls úgy véli, ezt még tüzetesebben kell tanulmányozni.
Az
eddigi rekorder, aki bizonyítottan a legtovább élt, a francia Jeanne
Calment volt, aki 1977-ben, 122 éves korában hunyt el.
Medipress
Kommentáld!