Szendi Gábor:
Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Az előadás elhangzott az
Étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények, gyógynövények,
különleges táplálkozási célú élelmiszerek, vitaminok és gyógyteák
"az egészséges táplálkozás és életmód tükrében"
VIII.Országos Szakmai Konferencián
Sárvár, 2011. március 24-25.

Előljáróban

A konferenciára Kulcsár István, a konferencia évenkénti szervezője hívott meg, s az előadást azért vállaltam el, mert a védnőkök sorában ott láttam mindazokat, akiket én összefoglalóan "ártalmas közegészségügynek" szoktam nevezni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elvileg mind képviseltette magát legmagasabbrangú vezetőivel. Úgy gondoltam, ne csak üzengessek nekik könyveimen és webszájtomon keresztül, hanem mondjam a szemükbe a véleményemet. Az előadásomon mégsem hurrogtak le. A hallgatóság, akik javarészt étrend kiegészítőket forgalmaznak, talán még egyet is értett előadásommal, akiket pedig megszólítottam, azok valószínűleg úgy gondolták, nem fognak vitába szállni velem. Minek? Úgyis nekik van igazuk.

 

 

 

1. dia

Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között.

"Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség"
Gerald Reaven

2.dia

A közegészségügy dolga volna, hogy megfelelő, tudományosan megalapozott ajánlásokkal biztosítsa a népesség megfelelő egészségi állapotát.
A közegészségügyi ajánlások hatására a lakosság 60% túlsúlyos v. elhízott, 10-15%-uk cukorbeteg, 20-40%-uk metabolikus szindrómában szenved, 54%-a szívbetegségben, 30%-a rákban hal meg.
A közegészségügy zsír, vitamin és napfényfóbiás, és szenvedélyesen ajánlgatja a szűrővizsgálatokat, amelyek csak detektálják a betegségeket, de nem előzik őket meg.
Tudományos megalapozottság nélkül népesség szintű ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek óriási népegészségügyi károkat okoznak. A legújabb gyöngyszem a glutén 4 és 6 hónapos kor közötti bevezetése. Ennek a következménye várhatóan az lesz, hogy fokozódik az autoimmunbetegek és a gluténérzékenyek száma. Ezt mindössze egy vizsgálatra alapozták, aminek viszont ellent mond másik 100.

3.dia

D vitamin

Az OÉTI honlapján olvasható a hivatalos ajánlás:
18 éves korig napi 10 mikrogramm (400 NE) D3
Felnőtteknek 5 mikrogramm (200 NE)

Az ember az evolúció során folyamatosan napon volt. A mediterrán és trópusi vidékeken az emberek D vitamin vérszintje 54 és 90 ng/ml között van. Ezt tekintjük normál vérszintnek. Az emberek ilyen vidékeken naponta 10-15 000 NE D vitamint szintetizálnak.

4.dia

D vitaminhiányról akkor beszélünk, ha a vérszint 10-15 ng/ml alatt van. Ekkor már a mellékpajzsmirigy-túlműködés és csontvesztés lép fel.

A grafikonok látható, hogy kb. 30/ng/ml fölött normalizálódik a melékpajzsmirigy működése.

5.dia

Közép-Európában a lakosság 40-60%-ának D vitaminhiánya van a téli hónapokban, de nyáron sem haladja meg a 30 ng/ml minimális szintet.

6.dia

A D vitaminszint erősen meghatározza a rákkockázatot. Mit jelent e tekintetben a hivatalos ajánlás?

Látható, hogy a közegészségügy által ajánlott 200 NE D-vitamin fatális D-vitamin hiányhoz vezet, amely kb. a tizede annak a szintnek, amitől máér azt mondhatjuk, hogy nincs hiány. Ez még persze messze van az optimális 80-90 ng/ml szinttől.

7.dia

A mellrák kockázat jelentősen csökken a növekvő D vitaminszint mellett:

8.dia

Ugyanez a helyzet a vastagbélrákkal is:

9.dia

Napi 2000 NE D-vitamin szedésének hatására átlagosan 25%-al csökkenne a világon a rákos halálozás, a várható élettartam 2-3 évvel nőne meg. 2000 NE nem az optimális, hanem a minimális dózis.

10.dia

Koleszterin

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján található egy TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevélsorozat. A 2010 novemberi számban (III. évfolyam 11. szám) a zsírokról lehet olvasni.

A hírlevél szlogenje: "A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási eredményekről."

Vizsgáljuk meg, menyire hiteles, mennyire tudományos és menyire legújabb!

A hírlevélben ez áll:
"A táplálkozás-epidemiológiai adatok bizonyítják és ma már a közgondolkozásban is ismert, miszerint gyakrabban szenvednek érelmeszesedésben azok, akiknek a vérében a koleszterin szintje magas. Ezt a szintet a táplálékkal bevitt koleszterinen kívül az étkezések során elfogyasztott zsírok mennyisége és minősége is befolyásolja; a telített zsírsavak növelik, a telítetlen zsírsavak csökkentik. A szív- és érrendszeri betegségek elkerülése szempontjából az alacsony zsír- és koleszterintartalmú élelmiszerek előnyösek. "

11.dia

A szív és érrendszeri halálozás nem függ össze a koleszterinszinttel:

A koleszterinszint alapján nem lehet megkülönböztetni a szívbetegeket és az egészségeseket. A Framingham vizsgálat visszatérő megállapítása, hogy a koleszterinszint ötvenéves korig kockázati faktor, 50 év felett pedig védőfaktor. A Framingham vizsgálat 30 éves követésének eredményeit ismertető tanulmány megismételte a korábbi állítást:
"Nincs kapcsolat a 60 éves kori koleszterinszint és a szívhalálozás között. ... A csökkenő koleszterinszint megnövekedett összhalálozással és megnövekedett szívhalálozással járt mind a férfiakban, mind a nőkben" (Anderson és mtsi., JAMA, 1987).

12.dia

A World Health Organization MONICA* vizsgálata 1980-tól 1990-ig tízmillió ember adatát vizsgálta 21 ország 38 területén.

"A különböző populációk változó szívbetegség aránya egyáltalán nem mutatott kapcsolatot a standard kockázati tényezők változásaival" (Laurance, BMJ, 1999) Ez abból látszik, hogy azonos koleszterinszintekhez (függöleges tengely) egészen különböző szívhalálgyakoriságok tartoznak.

13.dia

Koleszterin frakciók szerint nézve

A magas HDL szint nem véd meg a szívbetegségtől
Vera Bittner és munkatársai 2763 nő adatait elemezték, és azt találták, hogy a szívbeteg nők 20%-nál a HDL 60 mg/dl vagy még ennél is több volt. A szerzők idézik, hogy a Framingham vizsgálatban az 5o év feletti szívbeteg nők közt 11%-nak volt a HDL szintje nagyobb, mint 64 mg/dl, 20%-uknak pedig 55 és 64 mg/dl közé esett (Bittner és mtsi., Am Heart J, 2000)

A szívhalálozás nem az LDL szinttel, hanem a CRP-vel függ össze Paul Ridker és munkatársai a Nők Egészsége Vizsgálatban 27 939 nő egészségnek alakulását követték nyolc éven át. Mivel az LDL szintjét tekintik az infarktus egyik jó előrejelzőjének, a szerzők elcsodálkoztak azon, hogy az infarktusok 77%-a 160 mg/dl LDL szint mellett következett be, az infarktusok 46%-a pedig a 130 mg/dl LDL szintűek közt történt Az infarktusokat valójában a C-reaktív fehérje szintje jósolta be. A C-reaktív fehérje (CRP) és az LDL szintje 0.08 szinten korrelált. (Ridker és mtsi., N Engl J Med, 2002).

Látható, hogy a növekvő szintű (Quintile azt jelenti, öt csoportra osztották az embereket LDL és CPR szintjük alapján) LDL alig, a CPR viszont erősen összefügg a szívhalálozással.

14.dia

Sem az LDL sem a HDL szint nem jósol be semmit.

Ha az infarktust szenvedettek LDL és HDL szintje normális eloszlást mutat, akkor ezt azt bizonyítja, hogy ez a két változó nem függ össze a szívinfarktussal, mint függő változóval. Ha a HDL védene infarktussal szemben, akkor a nagyon alacsony értékekhez nagyon sok beteg tartozna! Ha az LDL oka violna a szívinfarktusnak, akkor a 100-as értéktől nem csökkene, hanem növekedne az infarktusos betegek aránya. A két normális eloszlás egyszerűen azt mutatja, az emberek hány százalékénak van adott szintű LDL és HDL szintje.

15.dia

Azok élnek tovább, akiknek magas a koleszterinszintje
Irwin Schatz és munkatársai 2001-ben jelentették meg a Honolulu Szívvizsgálat húsz éves követéses vizsgálat idősekre vonatkozó adatait. 3570 hetvenegy és kilencvenhárom év közé eső ember koleszterinszintje alapján azt a következtetést vonták le, hogy minél alacsonyabb az idősek koleszterinszintje, annál valószínűbben halnak meg. A legmagasabb koleszterinszintűeknek 40%-al nagyobb eséllyel éltek sokáig. A szerzők vizsgálatuk úgy foglalták össze, hogy "Eredményünket képtelenek vagyunk megmagyarázni. Ezek az adatok kétségbe vonják annak a tudományos megalapozottságát, hogy a 180mg/dl vagy annál alacsonyabb koleszterinszintű időseknél koleszterinszint csökkentést alkalmazzanak" (Schatz és mtsi., 2001).

Stefano Volpato és munkatársai 4128 idős, átlagosan 79 éves embert vizsgáltak, és az alacsony koleszterinszintűek (<160 mg/dl) a normál vagy magas koleszterinszintűekhez képest szignifikánsan valószínűbben következett be halál (Volpato és mtsi., 2001).

16.dia

A koleszterin szint csökkentése nem csökkenti a szívhalálozást

A koleszterinszint csökentők tényleg csökkentik a koleszterinszintet, de nem a szívhalálozást. Éveken át, több ezer koleszterincsökentőt szedő ember sorsát hasonlították össze placebót szedő emberekével, és nula volt a különbség.

17.dia

Nem a zsírok, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása okozza a szívbetegséget

Látható a minden idők legnagyobb összefoglalója alapján, hogy a különféle zsíroknak nincs kapcsolata a szívbetegséggel és szívhalálozással.
(Forrás: Skeaff CM, Miller J. Dietary fat and coronary heart disease: summary of evidence from prospective cohort and randomised controlled trials. Ann Nutr Metab. 2009;55(1-3):173-201.)

18.dia

A magas glikémiás indexű szénhidrátok okozzák a szívbetegséget: tertile Jakobsen és mtsi.(2010): 53 644 embert 12 éven át követtek. Az 5%-nyi zsír szénhidrátra cserélése a következőképen befolyásolta a szívinfarktus kockázatot.

Egyedül a gyorsan felszívódó szénhidrátoknak volt kapcsolata a szívhalálozással. Ugyanez a kutatócsoport azt is megállapította ugyanebben a vizsgálatban, hogy a zsfogyasztásnak nem volt köze a szívhalálozáshoz.
(Forrás:Jakobsen MU, Dethlefsen C, Joensen AM, Stegger J, Tjonneland A, Schmidt EB, Overvad K. Intake of carbohydrates compared with intake of saturated fatty acids and risk of myocardial infarction: importance of the glycemic index. Am J Clin Nutr. 2010 Jun;91(6):1764-8.)