[origo]

Egy új ausztrál kutatás szerint, ha a gyerek "tyúkokkal fekszik, tyúkokkal kél", nagyobb eséllyel marad sovány, mint "éjjeli bagoly" társai - még akkor is, ha naponta mindketten ugyanannyi órát töltenek alvással.

A Sleep című szakfolyóirat októberi számában olvasható kutatás összesen 2200, 9 és 16 év közötti ausztrál gyerek és serdülő alvási szokásait, testsúlyát és szabadidős tevékenységét vizsgálta négy napon keresztül.

Kiderült, hogy a későn fekvő és későn kelő fiataloknak nagyobb volt az átlagos testtömeg-indexe, és körükben másfélszer nagyobb volt az elhízás valószínűsége, mint korán fekvő és kelő társaiknál. Az éjszakázók között továbbá kétszer akkora volt a fizikailag inaktívak aránya.

A későn fekvők/kelők - akik jellemzően nagyvárosban, szegényebb körülmények között, testvérekkel éltek - átlagosan 48 perccel több időt töltöttek tévé vagy számítógép előtt, mint korán fekvő/kelő társaik, és mindössze 12 százalékuk töltött két órát vagy annál kevesebbet a képernyő előtt (ennyi az életkoruknak megfelelő maximálisan javasolt napi időtartam). A korán fekvőknél/kelőknél ez az arány 28 százalék volt.

"A későn fekvő és későn kelő gyermekek összességében ugyanannyit aludtak, mint a korán fekvő és kelő társaik, ám úgy tűnik, hogy az alvás időzítése különösen fontos" - mondta Carol Maher, a Dél-Ausztráliai Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a kialvatlan gyermekek számos egészségi kockázatnak vannak kitéve, például könnyebben híznak el vagy válnak túlsúlyossá. "Mivel a fiataloknál a mozgás főleg a reggeli időszakhoz köthető, az estéket pedig inkább a közösségi oldalakon vagy a tévé előtt töltik, könnyű megérteni, hogy miért az éjszakai baglyokra jellemzőbb a mozgásszegény, képernyő előtt ülő életmód" - tette hozzá Maher.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a serdülők körében egyre jobban terjedő szokás a későn fekvés és későn kelés. A tinédzserek alvási szokásai alapjaiban különböznek a felnőttek és a kisgyermekek alvási szokásaitól, ráadásul széles körben elfogadott, hogy a tizenévesek későn fekszenek és későn kelnek. A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy akármennyire általánossá kezd válni a jelenség, nem szabad megfeledkezni az ebben rejlő egészségügyi kockázatokról, és célszerű a tizenéveseket korai fekvésre és korábbi kelésre ösztönözni.