A klinikai pszichológusok legtöbbször azt kérdezik az evészavarokkal küzdő betegeiktől, hogy vajon boldogabbá teszi őket, ha soványabbak volnának, illetve sikert remélnek-e a soványságtól. A szakemberek szerint ugyanis sokan veszélyesen alacsony testsúlyt kívánnak elérni.

Rachel Lawson klinikai pszichológus nemrég, a Health 24-on megjelent cikkében a fogyókúra-kultusz káros hatásaival foglalkozott.

Azok az emberek, akik azt hiszik, boldogabbak lesznek, ha leadnak fölös kilóikból, vagy sikeresebbé válnak egy fogyókúrát követően, képesek túl messzire is elmenni a súlyuk elleni küzdelemben, amire minden táplálkozási betegség kezelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani. A szekemberek úgy vélik, a legrosszabb diéták azok, amelyek a mindenki esetében más-más értékű természetes súly megváltoztatására törekszenek. Ez a természetes testsúly alapvetően a genetikai alapjainkon múlik, a ma elfogadott tudományos nézetek szerint testtömegünk normál értékhatárait ugyanis génjeink határozzák meg. A legegyszerűbben onnan kaphatunk képet arról, milyen genetikai határértéken belül mozgunk, ha megnézzük a családtagjainkat. Az emberek azonban sajnálatos módon, gyakran a normális értékhatárok képest alacsonyabban tartják a testsúlyukat a különböző diétákkal, miközben a szakemberek ma már úgy vélik, a normális testsúlyunk alatti testtömeggel élni, kb. olyan hatású a szervezetre, mintha a magasságunkat akarnánk megváltoztatni. Mindezek ellenére a gyakori diétázás bevett szokássá vált társadalmunkban, pedig – véli ma már a szakértők többsége – az olyan diéta, aminek nincsen orvosi szakvéleménnyel alátámasztott egészségügyi indoka kifejezetten haszontalan, hiszen az életminőséget hátrányosan befolyásolja. Főként igaz ez akkor, amikor sikertelen diétát folytat valaki, hiszen ilyenkor a sikerélmény is elmarad, ami boldogtalansághoz is vezethet.

Rachel Lawson cikkében arra hívja fel a fogyókúrázók figyelmét, hogy a boldogságot, a sikert semmiképp sem az elérni vágyott, idealizált testsúlyban keressék, mivel a boldogság bizonyítottan nem köthető ehhez a tényezőhöz. A legfontosabb faktorok ugyanis a boldogság-érzet kialakulásában és fenntartásában a jó társas kapcsolatok, a megfelelő munka, a szabadidős tevékenységek és az alapvető személyiségjegyek. A szakemberek ezért a fogyókúra helyett inkább ezeken a területeken tartják fontosnak az energiabefektetést, hiszen a boldogság felé ezek vezetnek, nem a feleseleges önsanyargatás.