A kijelentés akár elkésettnek is tűnhet, de a felismerés sosem késő. A gyógyszergyártók már valóban legalább 20 éve a magyarországi spájzokban vannak. Már szét is terjesztették csápjaikat, és bekebelezték az orvostudományt szőröstül-bőröstül. A rendszerváltás után igazából nem voltunk felkészülve a multinacionális gyógyszercégek előre megfontolt támadásaira. Ők pedig nem tudták, hogy mennyire lesz zavaros a víz. Kiszámíthatatlan volt mennyi zsákmányra lehet számítani, ha a zavarosba halásznak. Aztán mindössze pár év alatt kiderült, hogy jócskán a legmerészebb elképzelések felett lehet a zsákmány a magyar zavarosban.

Világjelenségről van szó, de a speciális magyar viszonyok sokat nyomnak a latban, könnyebbé és jövedelmezőbbé teszik a gyógyszercégek működését. A magyar egészségügyi rendszert a paraszolvencia irányítja. Az orvos nem biztos, hogy törődik azzal, honnan jön a pénz! Neki mindegy, hogy a beteg vagy a gyógyszercég fizeti a nyaralást. Az igazi az, ha mindkettő! A központi gyógyszergyártók országos cégeket hoznak létre ahol orvoslátogatókat használnak. Az orvoslátogatók pedig napról-napra felkeresik az orvosokat, hogy különböző tudományos köntösbe bujtatott információkat adjanak át az orvosoknak. A személyes találkozók a fontosak, mert akkor lehet nyomást gyakorolni az orvosra. Persze nem nyíltan. Előbb egy kis írószer, esetleg ital vagy virág. Kialakul a személyes kontaktus, és akkor már lehet beszélni más dolgokról is. Az orvoslátogatók szisztematikusan feltérképezik az adott orvos potenciálját és motivációs rendszerét. A potenciál mindig attól függ, hány beteget kezel a doktor és milyen erős márkahűséget lehet nála elérni. A motivációs faktor pedig az életmódjától függ. Van, akit a pénz motivál, van, akit szakmai elismerés, de a pénz azért mindenek előtt. Ha ezek a dolgok összeálltak, akkor indul a roham, és megtörténik a megállapodás. A megállapodás általában egy elvárt dobozszámot jelent, esetleg százalékban meghatározott növekedést. Persze sok esetben az orvos úgy állapodik meg, hogy egyáltalán nincs tisztában a dolog káros és haszontalan jellegével. A megállapodások a jól összedolgozó látogató-orvos viszonyban persze nem papíron történnek. Általában valamilyen fedővizsgálatba bujtatják a megállapodást, de nem ritka a csupán szóbeli megegyezés sem. Az orvos mondjuk 3 hónap alatt beállít valamilyen gyógyszert, ezért új beállításonként kap mondjuk 5000 Ft ot. A betegszám általában 20-30-tól a csillagos ég. Persze nem egy gyógyszercég van. Az orvosok általában tudják, hogy 3-5 cég még nem keresztezi egymás érdekeit. De mondjuk koleszterin csökkentőkből akár két cég is megfér egy doktornál. Számoljunk csak! Az összeg lehet kisebb és nagyobb is, ez egy átlag összegnek tekinthető. Nem mindig pénz a megállapodás tárgya. Ezek lehetnek kisebb nagyobb utazások, gyermeküdültetés, számítógép, de a képzelet határtalan, a korrupció tárgyai és eszközei is határtalanok. Külön elbánásban részesítik a gyógyszercégek, a hangadó, véleményformáló orvosokat. Nekik az a jellegzetességük, hogy egy egész szakmának tudják befolyásolni a gyógyszerírási szokásait. A véleményformálók ennek megfelelően nagyobb honoráriumokra számíthatnak. Természetesen öt csillagos szállodákra, VIP fogadásokra és kiszolgálásra a különböző kongresszusokon stb, stb.

Képzeljék csak el, ki tudna ellenállni ilyen kísértéseknek. Főleg Magyarországon, ahol a paraszolvencia tartja el az orvosokat. Egyes becslések szerint, átlagban a világ gyógyszercégei megvesztegetésre orvosonként 35000 dollárt költenek évente. Nem tévedek, ez a szám áll a becslésekben. Saját, a gyógyszercégeknél eltöltött időmben is és a tapasztalataim alapján is reálisnak tartom ezt az összeget. Persze ebből nem minden orvos kap, és van, aki szerényen, de van, aki számunkra el nem képzelhető összegeket kap előadásokért, megszólalásokért, támogató javaslatokért, amit bizonyos gyógyszerek és gyógyszergyárak érdekében tesz.

Nem ez az egyetlen útja azonban a gyógyszergyári hipnózisnak. A reklámok mennyisége már-már szégyenletes. Sok esetben ez nem csak a gyógyszer nélkül kapható termékekre vonatkozik. Csak a reklámban nem szerepel a gyógyszer neve, de ettől még mindenki tudja, hogy miről van szó.

Több olyan vizsgálat és büntetés ismert, ahol a gyógyszergyárak manipulációjára derült fény. Általában peren kívüli egyezséggel végződnek az eljárások, mert a gyógyszercégek nem szeretik ha bizonyos tények napvilágra kerülnek. Esetek egy részében már a hatásvizsgálatokat is hamisítják, mert csak olyan adatokat szolgáltatnak ki, amelyek egy bizonyos gyógyszer mellett szólnak.

Ilyen gyógyszercsoportokat mindenütt találunk, de mégis az antidepresszánsok a legkedveltebb példák. Jelentős részük fokozza az öngyilkossági hajlamot. Ezt persze az engedélyeztetés során eltitkolják a gyárak. Így kerülhetett sor például az USA-ban egy perre, ahol bebizonyosodott, hogy a gyógyszercég tudta ezt a halálos mellékhatást de eltitkolta a hatóságok elől. Vannak olyan hazugságok, amelyek egyik országban sikerülnek, a másikban nem. Az USA-ban olyan fájdalomcsillapítókat is forgalomba hoztak, amelyekről Európában kiderült, hogy halálos vese- és májkárosodásokat okoztak. De nemrégiben tiltottak be egy cukorbetegség esetében használt új generációsnak kifejlesztett tablettát, ami több százezer ember halálos szívinfarktusát okozta. Itt is kiderült, hogy a halálos mellékhatások már ismertek voltak a gyártó számára a gyógyszer bevezetése előtt is. Nem tudhatjuk, hány ilyen gyógyszer van forgalomban, és annak amit nekünk felírnak, vajon kiderül e majd valamilyen szörnyű károsító mellékhatása? Lehetne gondolni, hogy hangulatkeltésre apellálok. Nem célom. A fentebb említett esetekben csak azért nem írok konkrét gyógyszerneveket, mert nem lenne teljes a felsorolás, nem szeretnék gyógyszergyárakat kihagyni. Egy kis utánajárással mindenki megtalálhatja akár a konkrét hivatkozásokat, akár a bírósági eljárások teljes anyagát. A gyógyszergyárak a tömegek manipulálására is fordítanak figyelmet. A legújabb támadáspont a gyerekek betegségeit érinti. Ez már átvezet újabb, nem korrupciós módszerek alkalmazásához is. Ami inkább a manipuláció és trükk fogalmába tartozik. Néhol a világban bűncselekménynek számít mások tévedésben hagyása. Új, nem létező és indikáción túli hatást tulajdonítanak a gyógyszereknek. Esetleg a mellékhatásokat használtatják felírási stratégiájukban. Egyes vélemények szerint a gyógyszerek többségét ma az indikáción kívüli gyógyításra használják. Az indikáció a gyógyszer hatásából eredő és a gyógyszerfelügyeleti szervek által engedélyezett alkalmazhatóságot jelenti. Ha van egy gyógyszer, amely köhögéscsillapító, akkor elvileg az csak köhögésre írható fel. Ha mellékhatásként szorulást okozhat, akkor a gyógyszergyár felhívja a doktor figyelmét, hogy hasmenés esetén is használja. A gyógyszergyártók bevételének 60% ilyen, nem legális felírásból származik. Ezek jól kitalált marketing fogások, melyekre építenek a cégek, és használtatják a gyógyszert az orvosokkal. Ugyanilyen trükk a betegségek kreálása. Az USA-ban és Németországban évekkel ezelőtt indult hatalmas kampány a gyógyszercégek részéről, bizonyos pszichiátriában használatos szereket szeretnének a hiperaktív gyerekeknek beadni és beadatni az iskolákon és óvodákon keresztül. A táplálkozás során bizonyos egészségtelen tápanyagok hiperaktivitást, koncentrálási és összpontosítási nehézséget okoznak a gyerekeknek. Ezt ők betegségként fogalmazzák meg és megindították kampányaikat, hogy pszichiátriai gyógyszereikkel csökkentsék a hiperaktivitást. Ez egészen elképesztő és arcátlan! Itt kell megszólalni minden erkölcsileg még tartást érző orvosnak. Állj és ne tovább!

Két megjegyzés:

• Amelyik gyógyszergyár a fentieket nem érzi ingének, az természetesen ne vegye magára.
• A gyógyszergyárak gyártanak hasznos és szükséges gyógyszereket, amiket használni is kell

A fentiek a magyar orvosok gyógyszerfelírási szokásait jellemzik, különböző mértékű elkötelezettségekkel. Itt azért már több a kivétel. Ha azonban laikusként új gyógyszert írnak fel nekünk betegségre, vagy egy-egy tünetünkre, nem árt kérdőre vonni orvosunkat és kikérdezni minden információról, ami fontos lehet. A kérdésekkel megállapítható az is, hogy ő mennyire van tisztában a gyógyszerrel, mennyire ismeri azt. Ha nem tud bennünket meggyőzni a doktor, vagy ha nem tud kielégítő válaszokat adni, akkor kérjünk haladékot a döntés miatt. Folyamatosan éreztessük az orvossal, hogy a gyógyszerszedésről mi döntünk és nem ő. Ő csak javaslatot tehet nekünk gyógyszerszedésünkre vonatkozóan, nem kötelezhet bennünk semmire. Semmilyen ráutaló magatartást nem tehet arra vonatkozólag, hogy ha nem akarjuk szedni a gyógyszert, akkor más elbánás vonatkozik ránk, és nem is viselkedhet másként.

További praktikus gyakorlati tanácsok:

• Minden esetben kérdezzük meg az orvost, ismer e olyan eljárást, amely gyógyíthatja a betegségünket vagy panaszunkat gyógyszer nélkül. Érdemes ennek magunknak is utána járni, és a különböző eljárások ismeretét megérdeklődni az orvosnál.
• Minden új gyógyszerrel kapcsolatban kérdezzünk rá konkrétan a gyógyszer mellékhatásaira. Ne elégedjünk meg a szokványos allergiás panaszokra irányuló válasszal, ne hagyjuk azzal elütni a választ, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, és csak azért vannak, hogy a gyógyszercég jogilag védje magát. Ha az orvos nem tudja, vagy az az érzésünk, hogy nem tudja a mellékhatásokat, kérjünk időt a terápia átgondolására és járjunk utána mi magunk is.
• Kérdezzük meg az orvost, hány betegen és milyen hosszan vizsgálták a gyógyszert, mielőtt bevezették a gyógyításra. Esetenként ez 7-9 hét, ami nagyon kevés idő. A 2-3 éves vizsgálatok már elfogadhatóak. Ha pár hétig vizsgálták a gyógyszert nagy rizikó a használata, kivéve, ha a vizsgálat óta már évtizedek teltek el.
• Minden esetben kérdezzük meg az orvost, meddig kell szednünk a gyógyszert. Amennyiben hosszú ideig, netán életünk végéig kellene szednünk orvosunk szerint, még alaposabb körbejárásra van szükség. A több hónapig, esetleg évekig, netán életünk végéig szedett gyógyszerek esetében a hosszú távú mellékhatásokat érdemes alaposan áttanulmányozni. Előfordul, hogy egy gyógyszert már egyes országokban betiltottak. Ilyenkor ne használjuk még akkor sem, ha nálunk forgalomban van.
• Az orvostól bármilyen adatot és vizsgálatot kérhet, ami a gyógyszerrel kapcsolatos és állításaiban közöl. Neki kötelessége az ön rendelkezésére bocsájtani annak elérhetőségének lehetőségét.
• Mindig kérdezze meg az orvost a várható gyógyszerekkel való kölcsönhatásról. Amennyiben Ön 3-4 gyógyszernél többet szed ezek a hatások megjósolhatatlanok. Így különös gonddal kell eljárni a gyógyszerszedések elhatározásánál. Ne elégedjen meg a doktor tanácsával, hogy nyugodtan szedheti. Ha valóban meg akar erről bizonyosodni, részletesen olvassa el minden szedett gyógyszerének mellékhatásait.
• Minden esetben, még kiváltás előtt tájékozódjon a gyógyszer szedésével, és szedhetőségével kapcsolatos információkról.
• Terhesség alatt csak életmentő gyógyszer szedése lehet indokolt.
• Kérdezze meg orvosát, hogy saját magának vagy gyermekének ugyan ezt a gyógyszert írná-e fel hasonló helyzetben?
• Ha a gyógyszerek szedése során új panaszt észlel, akkor gondoljon arra is, hogy elképzelhető, ez valójában egy mellékhatás. Ha erről van szó kérje orvosát, hogy jelentse azt a gyógyszerfelügyeletet ellátó intézet felé, ha súlyosnak ítéli a panaszt. Ha kezelőorvosa nem figyelmeztette a mellékhatásra, hívja fel a figyelmét, tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására.
• Amennyiben szakrendelés írja fel Önnek a gyógyszert, mielőtt kiváltja, konzultáljon háziorvosával. A szakorvosi rendeléseken hajlamosak csak a saját szakmájukra fókuszálni, és nem törődnek az egyéb gyógyszerekkel.
• Ha már legalább négy-öt gyógyszert szed, nagyon megfontoltan kezdjen újabb szedésébe, ez csak nagyon ritkán lehet indokolt.
• Antibiotikumot csak abban az esetben szedjen, ha biztosan baktérium okozza a fertőzését, egyéb esetben szedése káros és veszélyes is lehet. Kérdezze meg az orvost, hogy biztos-e a bakteriális fertőzésben. Ha nem, csak életveszélyben lehet indokolt a vak antibiotikum adás.
• Kivétel nélkül, minden esetben kérdezze meg az orvost és járjon Ön is utána, hogy a felírt gyógyszer okoz-e hozzászokást. Ha igen, ne szedje a gyógyszert, ha csak nem elengedhetetlen.
• Megelőzés céljából csak nagyon ritkán lehet indokolt gyógyszer szedése. A legelterjedtebb ilyen gyógyszercsoport a koleszterincsökkentők, melyekről kiderült, hogy nem előzik meg a szív-érrendszeri betegségeket. Ugyanez igaz a szalicilátokra és még sok gyógyszerre. Így a megelőzésképpen szedett gyógyszerek létjogosultsága nem megfelelően bizonyított. Ezek csak több évtizedes tapasztalatok alapján lehetnének mérvadóak. Nincsenek ilyen vizsgálatok, amelyek pozitív eredményt hoztak volna.

A nem körültekintően felírt és szedett gyógyszerek rontják életben maradási esélyeinket. Gyógyszert csak megfelelő információk birtokában kezdjünk szedni. Különösen ügyeljünk a gyerekek esetében, mert a gyógyszerszedés káros következményei súlyosabbak lehetnek.

A paleolit étrendre való áttérés és a paleolit orvosi szemlélet segíthet a gyógyszerszedési problémák kiigazításában. Mivel gyógyszereink egy jelentős részét olyan krónikus betegség kapcsán írja fel az orvos, ami paleolit táplálkozással gyógyíthatóak lennének. Mérlegelni a döntés előtt, sok esetben egy sokkal jobb életminőséget jelent, mert több információ birtokában felelősebben tudunk dönteni. Tipikusan ilyen helyzetek például a reflux és aknék, mint betegség. Az aknéra szedett bőrgyógyászati szerek többsége májkárosodást okozhat, a reflux elleni gyógyszereket életünk végéig szedhetjük, pedig csak az étkezésünkön kellene változtatni.

Lassítsák le az orvosok tollait, melyek ontják a gyógyszervényeket a rendelőkben!

A gyógyszerfelírási szokások jelentősen befolyásolják az OEP gyógyszerkasszáját. Ez a kiadási tétel közvetve mindegyikőnket érint, ha szedünk gyógyszert, ha nem. Így meglátásom szerint az állam szerepe sem elhanyagolható. Minden gyógyszervizsgálatot független állami szerveknek kellene lefolytatnia és nem csupán a gyógyszergyárak köztudottan torzító vizsgálataira hivatkozni. Vagy a gyógyszergyárak pénzén, hivatalos nem megvesztegethető állami irányítású vizsgálatoknak kellene folynia. Jelen pillanatban a gyógyszer-engedélyezési hatóságok csak a gyógyszergyárak által beadott vizsgálati anyagok alapján hoz határozatokat. A gyógyszerfejlesztések titkosak, sok esetben olyan titkosítások folynak a gyógyszervizsgálatok körül, amelyek nem a konkurenciának szólnak hanem a betegeknek és doktoroknak. De az élelmiszer vizsgálatok is hasonlóan folynak az egészségüggyel kapcsolatban. A tejlobby például ugyanúgy dolgozik, mint a gyógyszergyárak, csak egyelőre kisebb összegekkel korrumpál.

Forrás:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-gyogyszercegek-mar-a-spajzban-vannak.htm