„Az olyan érzések,mint az elkeseredettség,a zavartság,a düh,
a neheztelés,a harag,a féltékenység és a félelem,
valójában nem rossz dolgok,hanem:
tiszta pillanatok,amelyek rámutatnak arra,hogy mit fojtunk el.”
Buddha
Taoista komment:
Hiszen egyik érzelem sem rossz.
Csak a társadalom láttatja annak, mert így könnyebben igába hajtható az ember...
Az érzelmek fontosak. A belső történések kommunikációi. Minden szervnek meg van a maga érzelme:
Szív-öröm,
Lép-otthonosság,
békesség,
Tüdő-szomorúság,
Vese-félelem,
Máj-harag.
Az érzelmek csak akkor válnak destruktívvá, ha túl sokáig uralkodnak bennünk és idültté válnak. Pl.:
félelem-szorongás,
harag-düh,
béke-restség,
vidámság-a vidámság hajszolása,
szomorúság-a gyásztól való megszabadulás képtelensége.
Ezekben az esetekben már állandó lelki állapotról beszélhetünk. Ilyenkor az érzelmek ön- és sorsrontóvá válnak.
Az érzelmek azonban fontosak. Általuk kommunikál a test és a szellem.
A kívánatos hierarchia a következő lenne: a szellem uralja a lelket, a lélek pedig a testet.
Ha ez nem így van, akkor az érzelmek uralkodóvá válhatnak és a személy olyanná lesz, mint a szelektől hajtott tollpihe.
Ha azonban a szellem uralma a lélek felett zsarnokivá válik, megjelennek az elnyomott érzelmek.
Nagyon fontos tehát szem előtt tartani, hogy az ember hármasság és ezen hármas hierarchiában él. Ebben esetben nem létezik demokrácia, hiszen az óhatatlanul anarchiába csap át.
Ha valaki meg akarja őrizni szelleme tisztaságát és teste erejét, az hallgat az érzelmeire, de vezeti és szeretettel irányítja is őket.
Ha így tesz, elkerülik a belülről támadó betegségek és visszaveri a külső támadásokat is. Harmóniába kerül egész lénye és a természet is saját fiának ismeri fel...
Wlacsil Zoltán
Budapest, 2013.02.06.
Kommentáld!