Fogadjunk, te sem tudod pontosan mit jelent az a fekete-fehér kör, amit annyi helyen látni manapság; a jin és jang jele. Ez az ábra az őskezdetet szimbolizálja és egy ősi kínai motívum. 

Sokan úgy vélik, hogy a mai kor embere elvárja a szenzációt, az érdekességet. Miután fogynak a tippek, egyre többször fordulnak  különböző szerzők a "varázslatos kelet" felé, hogy onnan közelítsenek meg egy témát. Ilyen divatos téma a Taoista filozófia egyik alapgondolata a yin és yang elv. Nem is lenne ezzel baj, ha tényleg ismernék rendszert, mert akkor az olvasóik nem tennék fel egymásnak a kérdést "Te Yin vagy, és Én yang vagyok?" Ezt így meg lehet határozni? A hiteles válasz az, hogy csak részben. Nézzük meg, hogy miért van így.

A Taoizmus megalkotója a legenda szerint Lao-Ce, vagyis öreg mester, (öreg gyermek, vagy fiú) i.e. 5 század körül élt. Műve a Tao Tö King, (könyv a világtörvényről) csak az i.e. 3. vagy 2. század. óta viseli ezt a nevet. 

Lao-Ce filozófiája különbözött a korabeli vallásoktól. Gondolatmenete szerint a világot nem egy természetfeletti lény alapította, hanem saját szabályai szerint a (tao) hatására alakult ki, és érte el jelenlegi egyensúlyát.  A filozófia középpontjában a Tao áll. Jelentése (út, ösvény). Jelenti a csillagok útját az égbolton, jelent bölcs utat is, amely a célhoz vezet, néhány filozófus gondolata szerint ez az ősanyag is.

Világ teremtése a Taoizmus szerint
Az ősanyag poláris kettéválásából jön létre a föld ég az ég. Az ősi matéria nyugalmi állapotban volt, és a tao (az út) rendező erejétől indult el az átalakulás. Később a Tao hatására a két őserő, amelynek jelzői a Yin és a Yang különválik egymástól. Ezt az állapotot jeleníti meg az ismert ábra.

A yin és a yang fogalma írásban először egy sokat emlegetett műben, a Változások Könyvében (Ji King) olvasható: "Minden lét úgy keletkezik hogy a két őserő a yin és a yang törvényszerű változások során átmegy egymásba". A mű valószínűleg az i.e. 1. évezredben keletkezett, mint jóskönyv. Az i.e. 5-4. században különböző kiegészítések révén filozófiai művé lett, amely nagy hatást gyakorolt sok kínai gondolkodóra. Feltehető, hogy akkoriban lesz népszerű keleten a yin és yang elv.

A Yin és a Yang meghatározása
A yin-yang elmélet megismerése feltétlenül fontos mind a gyógyászat, mind a kínai gondolkodási rendszer megértése szempontjából. Yin és Yangnak nevezzük a természet, a környezet, a világ minden jelenségében meglévő ellentétek egységét. Eszerint a világ egységes egész, és ez az egész a két ellentét egyenlő arányának a következménye. A yin-yang elmélet olyan rendszer, amely a két pólus által alkotott egységen alapul. Önállóan sem energiájuk, sem anyagi természetük nincs.  A világegyetem minden jelensége tartalmazza a Yin és a Yang jelleget,  pl. hideg-meleg, nappal-éjszaka, mozgás-állás, aktív-passzív stb.

A Tao elve szerint semmilyen dolog nem létezhet csupán magában, vagy önmagáért. Minden jelenség magában hordja változás, az ellenkezőbe fordulás lehetőségét. Így azt mondhatjuk, hogy a világ a Yin és a Yang jellegű erők állandó változásából áll. Ezek az erők normális körülmények között egyensúlyban vannak. Egyik sem létezhet a másik nélkül, hisz egymást tartják mozgásban. Az orvoslás az alapok megértéséhez, az ún. 8 princípiumot (alapot, alap modellt) használja. 
 
Példák a yin-jang elvének megértéséhez   
A Yin általános jellemzői: belső, hideg, tompa, hiány
A Yang általános jellemzői: külső, meleg, éles, többlet

Ebből kiindulva a világon bármely rendszer felosztható yin, és yang jellegre. A jobb megértés kedvéért vegyünk még pár példát.

Minden Yin jelegű, ami
- passzív, nőies, alacsony, befogadó, a nyugalmas, az éjszaka, az árnyék, a befelé fordulás stb.

Minden Yang jellegű, ami
- aktív, férfias, magas, mozgalmas, a nappal, a fény, kifelé irányuló mozdulat stb.

Az emberi testalkat, és a testben végbemenő összes folyamat is felosztható ezzel az elmélettel, de tudni kell hogy tiszta yin, és tiszta yang alkat a gyakorlatban nem létezhet, mert ezek csak egymáshoz viszonyítható fogalmak. "A yin és a yang megkülönböztethető, de el nem választható" (Sárga Császár Belgyógyászati könyve)

A könnyebb megértés kedvéért vegyünk példákat:
A yang alkatú ember könnyed, mozgékony, dinamikus, aktív, kifelé forduló.
A yin alkatú ember nehézkes, merev, lassú, passzív, befelé forduló.
A túlzott aktivitás (yang jellegű túlsúly) kifáradást eredményez, és átcsap passzivitásba, vagyis yin jellegű állapotba. Normál helyzetben a pihenés után visszaáll az eredeti helyzet.

A túlzott yin állapot csak akkor normális, ha idős korú emberről beszélünk, de még ebben az esetben is van aktivitás, vagyis megtalálható a yang oldal.

Ahogy a rövid ismertetőből is kitűnik, életünk és létünk egyetlen pillanata sem tisztán yin, vagy tisztán yang jellegű, és magában hordozza a változás lehetőségét, így teljes yang alkat és teljes yin alkat sem létezhet egyértelműen.

(Forrás: www.teafa.hu)