Fordította: Mezei Elmira

Forrás: Yancy WS Jr, Provenzale D, Westman EC. Improvement of gastroesophageal reflux disease after initiation of a low-carbohydrate diet: five brief case reports. Altern Ther Health Med. 2001 Nov-Dec;7(6):120, 116-9.

Az a tény, hogy a nyugati országok lakosságának jelentős százaléka komoly emésztési zavarokkal küzd, teljesen természetellenes állapot. Ha tömegesen visszatérnénk ahhoz a táplálkozáshoz, ami valóban az embernek való - mert szervezete több millió év során alkalmazkodott hozzá - megszűnne az az abszurd állapot, hogy a szervezet szabályosan visszalöki a lenyelt ételt. Ha csak egy kicsit is józanul gondolkodnánk, rögtön fel kéne tűnnie, hogy a probléma megoldása nem abban áll, hogy ugyanazt az alkalmatlan étrendet próbáljuk ráerőltetni a szervezetünkre, miközben savlekötőkkel bombázzuk, hanem hogy követjük az útmutatását, miszerint mást kér. Az alábbi vizsgálatban még csak nem is a paleolit étrendet alkalmazták, ami több vezető életmód tanácsadó orvos szerint a ma ismert legjobb étrend. Mind az Atkins diéta mind a paleo étrend alacsony szénhidráttartalmú, de az Atkins nem evolúciós szempontú. Az állati és növényi fehérjék és zsírok mellett a megfelelő mennyiségű zöldségből és gyümölcsből épp elegendő, de nem túl sok szénhidrátot fogunk magunkhoz venni. A baj ott kezdődött, amikor az ember olyan szénhidrát-sűrűségű ételeket kezdett fogyasztani, amire egyáltalán nem volt felkészülve a szervezete.

Mezei Elmira

A gyomorégés és savas reflux tünetei gyakori panaszok. Az USA felnőtt lakosságának kb. 40%-a tapasztal gyomorégést havonta és 10%-a naponta. Bizonyos vizsgálatok szerint e tünetek épp olyan hátrányosan befolyásolják az életminőséget, mint az angina pektorisz vagy a szívelégtelenség. A refluxbetegségre felírt gyógyszerek az ötödik helyen állnak a leggyakrabban vásárolt gyógyszerek listáján.

A gyomorégés egyfajta égő érzés a szegycsont alatti területen, míg a reflux "a gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe, néha a garatba". E két tünet kombinációja jellemzi a savas refluxot, különösen, ha evés után jelentkezik, vagy ha fekvő helyzetben vagy lehajlásnál romlik, valamint savlekötőkre javul. A gyomorégéskor tapasztalt fájdalom okozója a visszafolyt sav tartós érintkezése a nyelőcső nyálkahártyájával. A reflux fiziológiás okai: elégtelen alsó nyelőcső záróizom működés miatt bekövetkező abnormális nyelőcsőmozgás a gyomortartalom ellentétes irányú mozgásával. A kezeletlen savas refluxnak komoly következményei lehetnek, többek között: bevérzés, Barrett szindróma, nyelőcső szűkület, gégegyulladás, gégerák, állandósult köhögés, visszatérő tüdőgyulladás, és asztma. Ezért mindenképpen javasolt a tükrözés azoknak, akiknek figyelmeztető tüneteik (fogyás, nyelési nehézségek, korai jóllakottság érzés, hányás, bélrendszeri vérzés) vagy krónikus reflux tüneteik vannak.

Sztenderd Kezelés

A kezdeti terápia magában foglalja az életformaváltást, bizonyos élelmiszerek elhagyását az étrendből (savas ételek, pl. a paradicsomszósz, amelyről úgy tartják, a gyomor savasságának növelésével emésztési zavart okoz). Bizonyos dolgok a nyelőcső záróizom relaxációja által refluxot válthatnak ki. Ilyenek a zsíros ételek, a koffein, a kávé, a csokoládé, a mentaolaj, az alkohol és a cigaretta füst. Bizonyos gyógyszereknek lehet ugyanilyen hatása (pl. ösztrogén, progeszteron, barbiturátumok). Ismeretlen okokból a citrusfélék leve is súlyosbíthatja a refluxot. Ezen kívül ajánlani szokták az ágyfej felőli részének megemelését, az evés utáni lefekvés kerülését, és túlsúlyos egyéneknél a fogyást. Ha a tünetek nem javulnak, akkor gyógyszeres kezelés veszi kezdetét.

Az alacsony szénhidráttartalmú atkins diéta

Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek népszerűek lettek a súlycsökkentő programokban, annak ellenére, hogy a hivatalos álláspontot képviselő táplálkozási szakemberek problémásnak találják, mert magasabb a fehérje és zsírtartalmuk, mint ami a sztenderd ajánlások szerint egészséges lenne. Ezért több hivatalos táplálkozási bizottság is aggódik a biztonságosságuk miatt, főleg emelkedett szérum koleszterin szint, szívbetegség, érbetegség és vesebetegség esetén.

Az alábbi esetleírások alanyai az Atkins diétát követték, amely az első fázisban napi 20 grammra csökkenti a szénhidrátbevitelt. Ettől már ketontestek alakulnak ki, amit a vizeletből ki lehet mutatni. Ebben a szakaszban az alanyok húst, halat, sajtot vagy tojást esznek salátával vagy egy kevés alacsony szénhidráttartalmú zöldséggel. A fehérje és a zsírfogyasztás nem korlátozott, ebből kalória tartalomtól függetlenül bármennyit lehet enni. Az étrend korlátozza a nagy kalóriatartalmú szénhidrátokat, mint pl. a kenyér, a tészta, a krumpli és egyéb keményítő tartalmú zöldségek, a gabonapelyhek és magvak, gyümölcsök és gyümölcslevek, desszertek és üdítő italok. Miután megkezdődött a fogyás, lassan hozzá lehet adni több zöldséget, diófélét, és gyümölcsöt. Mikor a diétázó eléri a kívánt testsúlyt, a szénhidráttartalom felmehet napi 90 grammra.

Módszerek

Az alábbi beszámolókban öt olyan egyén esetét írjuk le, akik azonnal és teljesen megszabadultak gyomorégés és reflux tüneteiktől, amikor súlycsökkentés céljából alacsony szénhidráttartalmú diétába kezdtek. Az esetleírás után körbejárjuk a lehetséges mechanizmusokat, amiken keresztül a diéta javíthatott a savas reflux tünetein.

Esetleírások

1. eset

M. P. 44 éves, depresszióval diagnosztizált, adminisztratív asszisztensi munkakörben dolgozó fehér nő. Antidepresszánst és fogamzásgátlót szed. Gyerekkora óta emésztési zavarokban szenved. Kezdetben bizonyos ételek elfogyasztása után felfújódást és nagyfokú büfögést tapasztalt, később időszakos gyomorégés és savvisszafolyás alakult ki nála. Tünetei romlottak hanyatt fekvő helyzetben, valamint fűszeres ételek, kávé és csokoládé fogyasztása után. E tünetek enyhítésére naponta háromszor különféle vény nélkül kapható gyógyszereket szedett, amelyek mindig hatottak, és a rosszabb időszakokban ehhez hozzáadta az orvos által felírt gyomorsav termelődést gátló tablettákat is. Nem dohányzott és nem ivott alkoholt, de a diéta megkezdése előtt napi négy kávét ivott. Tünetei pontosabb diagnosztizálása érdekében alávette magát egy kontrasztanyag feltöltéses gyomorvizsgálatnak, ami nem mutatott ki semmilyen eltérést. Egy nappal a diéta megkezdése után M.P. tünetei teljes visszavonulását tapasztalta. Manapság csak heti 1-2 koffeinmentes kávét iszik. Még ez a fajta kávé is provokálja a tüneteit, ha nem szorítja vissza megfelelően a szénhidrát fogyasztását. Bevallottan néha eltér a diétától (csokoládét, burgonya chipset, perecet vagy kenyeret eszik), és ilyenkor tünetei visszatérnek. Amióta az alacsony szénhidráttartalmú étrend szerint étkezik nincs szüksége semmilyen gyógyszerre.

2. eset

T. D. 36 éves II-es típusú cukorbetegséggel, magas vérnyomással és vérzsír szinttel diagnosztizált adminisztratív asszisztens afrikai amerikai nő. Inzulinos, és vérnyomáscsökkentőket szed. Évekig szenvedett toroktáji gombócérzéstől, hányingertől és savvisszafolyástól. Tünetei romlottak hanyatt fekve, néha álmából is felébresztve őt, valamint bő olajban sült, illetve paradicsom- vagy sajtszószos ételek fogyasztása után. Napi négyszer alkalmazott savlekötőket. T.D. nem ivott alkoholt és nem dohányzott, de napi 3-4 kólát ivott. Alkalmanként evett csokoládét, de nem kávézott. Négy évvel a diéta megkezdése előtt alávetette magát egy kontrasztanyag feltöltéses vizsgálatnak, ami egy kis gyomorsérvet, és minimális refluxot mutatott ki. Tünetei az alacsony szénhidráttartalmú diéta első napján eltűntek. A diéta nyolc hónapja alatt semmilyen savlekötőre nem volt szüksége és evés után minden gond nélkül le tudott feküdni. Mostanság csak ritkán iszik diétás üdítőt és soha nem eszik csokoládét.

3. eset

L. L. 51 éves, vezető beosztású fehér férfi, különösebb betegségtörténet nélkül. Nem szed semmilyen vényköteles gyógyszert. Először 30 és 40 éves kora között tapasztalt rendszeres gyomorégést és reflux tüneteket. 40 és 50 között már napi gyakorisággal jelentkeztek a tünetek (gyomorszáj tájéki égés, nagyfokú büfögés, és a gyomortartalom torokba való refluxa). A tünetek rosszabbodtak kávéivás (napi 5-6 csésze), bagel, paradicsomszósz, csokoládé és süteményevés után. Nagyobb étkezések után rekedtséget és köhögést tapasztalt. A tünetek gyakran felébresztették éjjel 2 körül. Ilyenkor hányt vagy sav visszafolyást tapasztalt. Gyakran használt vény nélkül kapható savlekötőket, néha napi 12 tablettát. Nem dohányzott, és heti 2-3 pohár bort ivott. Minden nap sok koffeintartalmú diétás üdítőt ivott. Problémájával soha nem ment orvoshoz. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend megkezdésének első napján teljesen tünetmentes lett, ami hét hónapja változatlanul fennáll. Ez alatt semmilyen savlekötőre nem volt szüksége. Az alkoholivást csak kevéssé csökkentette, viszont a koffeintartalmú italokat és a csokoládét teljesen elhagyta.

4. eset

E. F. 59 éves nyugdíjas, fehér férfi különösebb betegségtörténet nélkül, kivéve az epehólyagjának műtéti eltávolítását 1998-ban. Nem szed gyógyszert, csak multivitamin tablettát. Öt évig alkalomszerűen gyomorégéstől és sav visszafolyástól szenvedett, különösen paradicsomszósz vagy fűszeres ételek fogyasztása után. Tünetei leggyakrabban éjszaka jelentkeztek, álmából felébresztve őt, és savlekötőkre javultak. A tüneteit kiváltó ételek elhagyásával a kellemetlenségek csak havi ötször jelentkeztek. Minden reggel 3-4 csésze félig koffeinmentes kávét ivott, ami nem rontott a tünetein. Naponta egy pohár vörösbort ivott és nem dohányzott. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta első hetében tünetei javultak és a második héten teljesen megszűntek. A diéta egy éve óta nem tapasztalt visszaesést, és nem volt szüksége savlekötőre. Az első két hónapban áttért a koffeinmentes kávéra, de azután visszaállt az eredeti félig koffeinmentes változatra, ami nem váltott ki tüneteket. Az alkohol fogyasztásán nem változtatott.

5. eset

J. F. 55 éves, nyugdíjas fehér nő, a 4. esetben szereplő férfi felesége. Sokízületi gyulladása, kéztőalagút szindrómája és migrénje van. Alkalmanként fejfájás-csillapítót szed, naponta C vitamint, és a sokízületi gyulladásra glükozamin szulfátot, kvercetint, és bromelaint. 4-5 évig folyamatos gyomorégése volt, és lehajlásnál, illetve ha étkezés után túl hamar lefeküdt, savas folyadék áramlott vissza a torkába. Ha paradicsomszószos tésztát evett vagy kávét ivott, a tünetek rosszabbodtak. Napközben azzal tartotta kordában a tüneteit, hogy kiegyenesedve maradt, éjjel pedig bevett különböző savlekötőket. E betegségnek köszönhetően csak egyszer egy héten ivott kávét, reggelente inkább teázott és nem fogyasztott semmilyen szénsavas üdítőitalt. Nem dohányzott és nagyon ritkán ivott alkoholt. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta megkezdése utáni két héten belül tapasztalt javulást. Egy éve, mióta ezen az étrenden él, nem kellett savlekötő gyógyszert bevennie, minden probléma nélkül le tud hajolni, vagy evés után lefeküdni. A paradicsomszósz sem okoz problémát, ha a szénhidrátbevitelt alacsony szinten tartja. Tünetei enyhefokú visszatérését tapasztalja, ha három napig nem tartja be a diétát, különösen, ha kenyeret, gyümölcsöt, paradicsomot, savanyú káposztát vagy ecetes öntetet fogyaszt. Jelenleg rendszeresen kávézik, néha akár napi 4 csészényit, és változatlanul szedi ugyanazokat a táplálék-kiegészítőket.

Megjegyzés

A fenti történetek szereplői teljes és csaknem azonnali javulást tapasztaltak a savas reflux tüneteinél, amikor elkezdték az alacsony szénhidráttartalmú (napi 20gr) étrendet.

Összesen egy olyan múltbeli, nem-kontrollált vizsgálatot találtunk, amelyben megnézték az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatását az emésztési zavarokra. Ebben 41, komoly emésztési zavarokkal küszködő alanyt osztottak két csoportra. Az egyik csoport alacsony szénhidráttartalmú, a másik a hagyományos "gyomordiétát" (alacsony zsír és savtartalmú, kávé és alkoholmentes) fogyasztotta. A résztvevők először három hónapig az egyik, aztán három hónapig a másik étrendet követték. Az alacsony szénhidráttartalmú étrenden a résztvevők 68%-a javulást tapasztalt, 27%-a nem érzett változást és 2%-nak romlott az állapota.

Milyen mechanizmusok állhatnak a javulás hátterében?

A koffein és a kávéfogyasztás csökkentése javítja a gyomorégést, bár az öt ember közül egy nem változtatott ilyen irányú szokásán, egy pedig megemelte a kávé adagját, mégis jelentősen javult. A paradicsom és gyümölcslevek is lehetnek módosító tényezők, mivel ezek mennyiségét valószínűleg csökkentették. Csecsemőknél a tejfehérje is gyanúsított a reflux kialakulásában, de az alacsony szénhidráttartalmú étrend engedélyezi a tejszín és a sajtok használatát. Érdekes, hogy ketten (1. és 5. eset) a tünetek visszatérését tapasztalták, amikor magas szénhidráttartalmú, nem savas és nem zsíros ételeket ettek (perec és kenyér). J.F. gond nélkül fogyaszthatott paradicsomszószt és kávét, ami korábban felerősítette a tüneteit, ha a szénhidrátmennyiséget szigorúan alacsony szinten tartotta. Ami ugyancsak feltűnő ezekben az esetekben, hogy nem támasztják alá a népszerű ajánlásokat, miszerint a zsírmennyiséget kell csökkenteni a reflux tünetek enyhítésére. A résztvevők magas zsírtartalmú étrendet folytattak.

Összefoglaló

Az öt résztvevő reflux tüneteik visszavonulását tapasztalták az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatására. Ez arra utal, hogy a szénhidrát csökkentés hozzájárulhatott tüneteik megszűnéséhez. Azonban ezt az eredményt módosíthatja, hogy hárman ezzel egyidőben a koffeint és a savas, magas ozmolalitású ételeket is csökkentették. Néhányuk megfigyelései azt mutatják, hogy a szénhidrátok egyik kiváltó oka lehetnek a reflux tüneteknek, és a kávé és a zsír nem okoznak problémát, ha a szénhidrátmennyiség alacsony. Mindenképpen szükség lenne olyan vizsgálatokra, amelyekben a fent említett összes zavaró/módosító tényezőt kontrollálják. A csökkentett szénhidrátbevitel hatását a refluxbetegségre így lehetne tudományos pontossággal vizsgálni.