Az életenergia zavartalan működésének biztosítása, illetve helyreállítása révén a hagyományos kínai orvoslás módszerei az egészségmegőrzésben nyújtanak segítséget.

Alapelvek

A hagyományos kínai gyógyászat sajátos ember-, egészség és betegségfelfogása zavarba ejtő lehet a nyugati ember számára, annál is inkább, mert ugyanazok a fogalmak gyakran egészen mást takarnak a kétféle orvostudományban.

A legkeményebb kőtől a legapróbb gondolatig mindent áthat az energia (csí). A világot alapvetően két erő irányítja: a jang és a jin. Az előbbi írásképe a nap fényét szimbolizálja, míg az utóbbi a fény hiányát. Úgy egészítik egymást, mint kér ellentétes pólus, emellett viszonylagosak (ha az egyik erősebb, a másik gyengébb), egymást feltételezik (egyik sem létezhet a másik nélkül), egyenrangúak (mindkettő egyforma mértékben jelentős), és szüntelenül változnak, átalakulnak, kölcsönhatásba lépnek, a jang jinné válhat és fordítva).

Az univerzum tekintetében a jang az égnek a jin a földnek felel meg.

A jin a tárgyit, míg a jang a szellemit képviseli: minél anyagiasabb az energia, annál inkább jin jellegűnek, minél inkább spirituálisabb, annál inkább jang tulajdonságúnak tartják.

A kínai gondolkodás számára az élet ciklikus. Az energiák az ég és a föld között keringenek, s az ember ennek a mindenségnek a része: amíg az erők a tao törvényét követik, az egészséget, a természetes állapotot semmi nem zavarja meg. Ha a rendszerben felborul az egyensúly, megjelennek a betegségek

A hagyományos kínai orvoslás dietétikája (1)

A kínai orvostudomány nem azzal foglalkozik, hogy az élelmiszerek mit tartalmaznak, hanem a szervezetre gyakorolt hatásukkal. Az öt íz hatásán kívül a hozzájuk rendelt szervekre az öt energia hatását is figyelemmel kíséri. Az élelmiszereket, mint forrót, meleget, semlegest, frissítőt és hűvöst érzékeli. Ezeket, a jellemzőket nem szó szerint kell érteni, nem a hőmérsékletükről van ugyanis szó, hanem a hatásuk eredményéről, azaz hogy felmelegítenek, vagy lehűtenek bennünket.

Példa lehet a zöld tea, amelyik hűvös természetű. Annak ellenére, hogy forrón fogyasztjuk, csak egy pillanatig melegít bennünket, hosszútávon lehűt. Erről legjobban, forró környezetben győződhetünk meg, ahol a meleg zöld tea elveszi a szomjúságot, kellemesen felfrissít, és talpra állít bennünket, míg a hűtött üdítők, nemcsak hogy fokozzák az izzadást, de ezzel további nem kívánt folyadékveszteséget okoznak és megülik a gyomrunkat, mint egy kő.

Forró élelmiszereket a hideg évszakban fogyasztunk, hogy így védekezzünk a meghűlés ellen. A forralt bor vagy a grog egy kezdődő náthánál valóságos csodát tud művelni. Ezek túlzott bevitele esetén, mint például túl nagy mennyiségű erősen fűszerezett étel vagy több csésze kávé naponta, a jang túltengése következik be és kialakul a nedvek kiszáradásának veszélye a jin energia elégtelenségével.

A meleg élelmiszerek ugyanúgy hatnak, mint a forrók, de kisebb mértékben. Ideális ételek a hideg évszakban, azoknak az embereknek használnak, akik keveset mozognak és fázékonyak. A zöldséglevesek vagy a hosszú ideig főzött húslevesek ideális eszközök a felmelegedésre. A nőknek kevesebb a csíjük és a hőjük és több a nedvük és a vérük, mint a férfiaknak, ezért gyakrabban szenvednek hidegérzettől. Ezért kellene több steaket megengedni maguknak, a férfiaknak pedig több frissítő salátát, mint ahogyan az a hétköznapi életben lenni szokott. A túl sok meleg élelmiszer belső feszültséget, nyugtalanságot és ingerültséget okoz.

A semleges élelmiszerek legtöbbször azok, amelyeknek édes vagy lágy íze van - gabona, zöldség, marhahús vagy a hüvelyesek. Kialakítják a csít és harmonizálják a belső szervek tevékenységét. Ha jang - meleg vagy jin - nedvek feleslegében vagy hiányában szenvedünk, ezt az állapotot kiegyensúlyozhatjuk a semleges élelmiszerek hosszú távú fogyasztásával. Jó megoldás olyan helyzetek megoldására is, ha több ember számára főzünk és közülük mindegyiknek másak a szükségletei. A semleges élelmiszerek legtipikusabb képviselői a gabonafélék.

A frissítő élelmiszerek elősegítik a vérképzést. A nedvek elégtelensége és vérszegénység esetén azonban jó előbb semleges élelmiszerek segítségével kialakítani az elégséges csít és csak azután, a frissítő élelmiszerek segítségével a kísérő nedveket. A zöldségek és gyümölcsök többsége frissítő, és minden, ami zöld, használ a vérképzésnek. Nyáron és tavasszal ezért fontosak a leveles saláták és a friss gyógynövények. A túlságosan sok gyümölcs és nyers zöldség azonban a csí elégtelenségéhez, belső hideghez, az immunitás csökkenéséhez, depresszióhoz vezet, különösen azoknál az embereknél, akik keveset mozognak. A frissítő élelmiszerek könnyebb emésztését segíti, ha megfőzzük őket. A főtt ételek emésztésekor a csí szükséglet kisebb, mert a nyers étket a testnek előbb fel kell melegítenie. Ezért a főtt étel több nedvet alakít ki mint a nyers, frissítő gyümölcs, zöldség vagy gyümölcslé.

A hideg élelmiszerek - déli gyümölcsök, joghurtok és ásványvizek ésszerű mennyiségben meggátolják a túlzott forróság, a jang túltengésének kialakulását. Túlzásba vitelüknek azonban ugyanolyan következményei vannak, min amilyeneket a frissítő ételeknél leírtunk. Intenzívebben hatnak azonban és mélyebbre hatolnak a szervezetbe. A fagylalt és a jeges italok nyáron gyöngítik az emésztőrendszer csíjét, és ez nagyobb teljesítményre kényszeríti a vesét, ami a vese jang elégtelenségéhez vezet. Mivel a veséhez tartozik a garatmandula is, ezért kerül sor a nyári mandulagyulladásokra. Ezért kellene a hideg élelmiszereket mértékkel fogyasztani a tikkasztó nyárban is. A legkönnyebben a forró víz frissít fel bennünket, amelyet feljavíthatunk mézzel vagy természetes cukorral és citrommal.

A hagyományos kínai orvoslás dietetikája (2)

A kínaiak a megfelelő élelmiszerek kiválasztásakor - az ételek energiáját tekintve - nem csak az olyan külső hatásokat veszik figyelembe, mint pl. az évszakok, az éghajlat, az időjárás, vagy mondjuk a helyiségben uralkodó klíma, de az emberi konstitúció típusát is megvizsgálják.

Amennyiben valaki mozgékony, sőt kirobbanó, hajlamos irányítani a többieket, vöröses az arca vagy az orra, előnyben részesíti a hideg italokat, akkor ún. forró típusról beszélünk. Az ilyen ember hajlamos a magas vérnyomásra, a szívbetegségekre, és gyakran ég a gyomra. A hideg élelmiszereket, a keserű ízeket, a főtt vagy párolt ételeket, a salátákat és a frissítő italokat kellene előnyben részesítenie. Kerülje a forró és meleg jellegű ételeket, az alkoholt, a grillezett vagy sült húsok fogyasztását.

A sovány, zavarodottnak tűnő, száraz hajú, töredezett körmű embert, aki sokat köhécsel, nyugtalan és ijedős, éjszaka izzad, és nem viseli el a lábán a paplant, aki rendszerint pedáns, és gyengén teljesítő, aki krónikus gyulladásokban szenved, és hajlamos a depresszióra, azt ún. száraz típusnak nevezzük. A semleges, frissítő, egyben tápláló ételek tesznek jót neki. Leginkább párolt, szaftos ételeket fogyasszon, zöldséget, gyümölcsöt, mézet. Kerülje a meleg élelmiszerek, a grillezett vagy sült ételek, valamint az olyan szárító italok fogyasztását, mint a kávé vagy a tea.

Az, aki hajlamos az elhízásra és vizesedésre, aki az egész testét és mindkét lábát nehéznek érzi, aki étkezés vagy sörivás után azonnal elfárad, aki szeret filozofálni és elmerengeni az élet dolgain, aki energiahiányban, felfúvódásban, hasmenésben, rossz emésztésben szenved, akinek rosszak az ízületei, fáj a háta, és éjszaka horkol, az a nedves típusú ember. Számára a meleg, semleges és inkább száraz ételek fogyasztása az előnyös: csirkehús, marhahús, gyökérzöldség, kukorica, sült és sokáig főzött ételek. Étrendjéből száműznie kellene a hideg és frissítő élelmiszereket, a tejtermékeket, az édességeket, a túl sok gyümölcsöt, a tojást, a sört, a fehérbort.

A sápadt, fázékony, félénk ember, aki mindig a sarokban kuporog, vagy éppen ellenkezőleg szüntelenül ugrál, hogy egy kicsit felmelegedjen, és rendszerint egy pulcsival több van rajta, mint a többieken, az a hideg típusba tartozik. Fájnak az ízületei, éjszaka bevizel. Az ilyen típusú nők fájdalmas menstruációban szenvednek. A felmelegedéshez semleges-forró, kis mennyiségben csípős ételeket kell fogyasztania, de bátran ehet pirított vagy sült élelmiszereket is – vadhúst, csirkét, mogyorót. Árthatnak a hideg és frissítő élelmiszerek, a savanyított tejtermékek, a trópusi gyümölcsök, valamint a túl sok folyadék.

Ahogy az már a tipológiákban lenni szokott, csak elvétve találunk olyan embert, aki konkrétan csak az egyik vagy a másik kategóriába tartozik. Az emberek rendszerint vegyes típusúak és vagy az egyik vagy a másik típus jellegzetességei vannak túlsúlyban bennük. A forró és a nedves típus kombinációja a leggyakoribb. A kóros elhízásra is ez jellemző, a nőknek pedig ilyen esetben gyakran hideg a lába és forró az arca. Ezt az állapotot az energiaáramlás blokkolása okozza.

Az alábbiakban nézzünk néhány példát az élelmiszerek energiájának hatásai szerint:

Forró élelmiszerek – ürühús, minden grillezett étel, penészes sajtok, chili, bors, gyömbér, fahéj, kemény alkohol, forralt bor.

Meleg élelmiszerek – sertéshús, pulyka, csirke, juh- és kecskesajt, zab, káposzta, bab, póréhagyma, vöröshagyma, fokhagyma, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, szőlő, mustár, kávé (gabonakávé is), feketetea, vörösbor, likőrök.

Semleges élelmiszerek – rizs, korpa, kukorica, borjú- és marhahús, nyúl, ponty, tej, lencse, borsó, saláta, sárgarépa, burgonya, mandarin, datolya, füge, csipkebogyótea, szárazbor.

Frissítő élelmiszerek – rozs, árpa, szója, liba, kacsa, aludttej, túró, savanyú káposzta, zeller, spenót, paprika, karfiol, brokkoli, cékla, alma, banán, eper, narancs, zsálya, tárkony, dzsúsz, fehérbor, pezsgő, sör.

Hideg élelmiszerek – búza, mungó bab, joghurt, kaviár, tengeri alga, paradicsom, uborka, rebarbara, citrom, kivi, ananász, görögdinnye, zöldtea, ásványvíz, vermut.

A hagyományos kínai orvoslás dietetikája (3)

A fenti írásokban az élelmiszerek öt ízével és öt energiájával foglalkoztunk. Az ételek ezen szóban forgó tulajdonságait nem tartjuk furcsának. Ami azonban kissé távolabb áll tőlünk, az az ételek szervezeten belüli mozgástana. A kínaiak szerint néhány étel, pontosabban azok esszenciája kifelé mozog, mások befelé, megint mások fölfelé, és egyes élelmiszerek lefelé. Mi általában csak azt tudjuk elképzelni, hogy az ételek lefelé mozognak, rosszabb esetben felfelé, majd kifelé.

Annak érdekében, hogy mindezt képesek legyünk megérteni, az emberi testet négy részre kell osztanunk: belső rész (belső szervek), külső rész (a test felszíné és a bőr), felső rész (deréktól felfelé) és alsó rész (deréktól lefelé). A kifelé mozgó élelmiszerek izzadást okoznak, és csillapítják a lázat. A befelé irányuló ételek lelassítják a belső szervek mozgását, a felfelé haladó ételek enyhítik a hasmenést, a végbél előesését, valamint a méh és a gyomor süllyedését. A lefelé haladó ételek csillapítják a hányingert, a csuklást és az asztmát.

Általánosságban elmondható, hogy a levelek és a virágzatok rendszerint felfelé haladnak, a gyökerek, magvak és termések pedig lefelé. Mindazonáltal rengeteg kivétel létezik, és több eleség akár két irányba is mozoghat.

Felfelé irányuló szimptómák – a csuklást, a hányingert és hányást, a köhögést olyan élelmiszerek fogyasztásával kéne gyógyítanunk, amelyek képesek lefelé haladni. A hasmenés, a gyomor-, illetve méhsüllyedés pedig pont ellenkezőleg olyan ételekkel kezelhető, amelyek felfelé mennek. A kifelé irányuló mozgás tüneteit (izzadás, gyakori vizeletürítés, korai ejakuláció) a befelé irányuló mozgást végző élelmek enyhítik. A székrekedést, a hasduzzadást értelemszerűen a kifelé haladó élelmiszerek fogyasztásával lehet csillapítani.

Az ételek mozgásának irányát azok elkészítési módjával is befolyásolhatjuk. Amennyiben borral főzzük az ételt, az később felfelé halad majd a szervezetben, a gyömbéres lében készített élelem kifelé mozog, a borecet lassít, és a sóval elkészített eleség lefelé veszi az irányt.

Az élelmiszerek mozgása kapcsolatban van azok ízével és energiáival. A meleg és forró, csípős vagy édes ízű ételek rendszerint felfelé és kifelé mozognak. A hideg, hűvös eleségek általában savanyúak, sósak vagy keserűek, és lefelé vagy befelé mozognak.

Az élelmiszerek kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy éppen milyen évszak van, azért, hogy teljes összhangba kerülhessünk a természettel.

Tavasszal, amikor minden éledezni és nőni kezd, tehát minden felfelé irányul, akkor az elfogyasztott élelmiszereknek is ebben az irányban kéne haladniuk. Ilyenek a semleges energiájú, csípős, édes vagy keserű eleségek. Ide sorolhatjuk a marhahúst vagy a sertéshúst, a kacsát, a tojást, a tejet, a mézet, a babot, az amerikai mogyorót, a napraforgómagot, a fekete szezámmagot, a karalábét, a sárgarépát és a zellert.

Nyáron, amikor az energiák kicsúcsosodnak, amikor minden szétfeszül, és expandál, a kifelé irányuló, forró energiájú csípős vagy édes ízű élelmiszerek fogyasztása ajánlott: fekete, zöld és fehér bors, fahéj, gyömbér, szójaolaj.

Ősszel a természet lelassul, és az energiák lefelé irányulnak. A növénynedv lekúszik a gyökérzetbe, a levelek elszáradnak és leesnek. Ezért az élelmiszereknek is lefelé kellene haladniuk. Ide tartoznak a hideg, hűvös vagy meleg energiájú, édes vagy savanyú élelmek: búza, árpa, tofu, fiatal gombák, alma, banán, őszibarack, dinnye, spenót, padlizsán.

A téli időszak energiája a hideg, amelynek összehúzó hatása van. A tárgyak összezsugorodnak, a téli természet magába zárkózik, és hosszú időre elalszik. Ezért nekünk ebben az időszakban a befelé haladó energiájú ételek tesznek jót. Ezek a keserű és a sós ízű élelmiszerek, azaz az articsóka, a cikória, több fajta fűszer (majoránna, zsálya, kakukkfű, köri), különböző teák: fekete, zöld és rengeteg gyógytea, valamint a kávé (a gabonakávé is). Kifejezetten sós ízűek a kaviár, a tengeri alga, a ponty, a sügér, a hering, a tonhal, a szardínia. Keserű és egyben sós íze is van a csalánnak. A hüvelyesek egyes források szerint az édes élelmiszerek közé, mások szerint viszont a sósak közé sorolhatók. Mindenesetre pozitívan hatnak a veseműködésre, azaz a hideggel összefüggő belső szervünkre. Ezért a hüvelyeseknek kiemelkedő pozíciót kéne elfoglalniuk a téli étrendünkben.

Amennyiben önt érdekli az egészséges táplálkozás, és átolvasott egy csomó erről szóló irodalmat, most valószínűleg egy kicsit összekavarodott, nem tudja kinek és miben higgyen, illetve hogyan döntsön, mert a sok jó tanács gyakran ellentmond egymásnak. Ez másképpen nem is lehet. Ugyanis nem lehet egyértelműen meghatározni, mi a helyes, illetve helytelen táplálkozási mód. Mindannyian különbözőek vagyunk, mindannyiunknak mások a szükségletei, ezért, ami az egyiknek használ, az a másiknak akár árthat is. A kínai orvostudomány hozzáállása ebből a szempontból sokkal kidolgozottabb, ezért sajnos bonyolultabb is, ám a végső eredményt tekintve hatékonyabb, mint az a módszer, amelyhez hozzászoktunk. A kínai orvoslás megismerésének folyamatát egy izgalmas krimi olvasásához tudnám hasonlítani. Aki egyszer ráérez az ízére, az többé nem tud szabadulni.

Energiagazdálkodás a hagyományos kínai orvoslás szerint

TŰZ-MELEG GAZDÁLKODÁS (11-15 óra, június-július)

A tűzzel és a tűzgazdálkodással már egyszer találkoztunk, amikor a tűz-hő gazdálkodásról beszéltünk. És hogy ne legyen hiányérzetünk, illetve mivel, három a magyar igazság, a déli tűzzel még egyszer találkozunk majd az egyes uradalmak bemutatásakor. A tűz valóban valami egyedülálló és különleges dolog. Az általa gerjesztett mozgás, változásokat idéz elő – és a változás maga az élet. Nem véletlen, hogy az ókor egyik legkomolyabb és legkeresettebb könyvének címe: A YI JING változásainak könyve. A SU WEN-ből származó definíció, ahogyan azt Ando doktor leírja nekünk a Klasszikus kínai orvoslás c. mű első fejezetében, így szól:

A délhez a vörös szín tartozik. A dél energiája a szívbe megy be, és a fülön keresztül távozik. Esszenciája elraktározódik a szívben, éppen ezért azok a betegségek, amelyek általa alakulnak ki a ZANG szervein tükröződnek, mivel a ZANG szervei fölött a szív uralkodik. Az íze keserű, fajtáját tekintve a tűzhöz tartozik, az állatok közül a birkával, a gabonafélék közül a kölessel áll kapcsolatban, évszaka a Mars bolygójának jele alatt áll, az általa okozott betegségeket fel lehet ismerni az ereken, a száma a hetes, az illatok közül az égési sebek szaga tartozik hozzá.

A föld szilárd talajt tett a lábunk alá, és a tűz aktivitása és könnyedsége lehetővé teszi, hogy dolgozni tudjunk a művünkön. Amennyiben tudjuk, hogy a ZANG szerve a szív, világos számunkra, hogy ama bizonyos aktivitásból valóban sokra van szükségünk. Okos könyvekben olvashatunk adatokat arra vonatkozóan, hogy a szív életünk során hányszor húzódik össze. Ez alapján leszögezhetjük, hogy Univerzumunk legnagyobb teljesítményű gépéről van szó. A FU szerve a vékonybél. A szív azonban a kínai orvoslás szemszögéből nem csak a vér áramoltatására szolgáló nagyteljesítményű gép, hiszen a szív ad otthont a SHEN léleknek is. Élet csak az után születhet, hogy a SHEN lélek belépett a magzat anyagába (A HKO szerint ez nagyjából a morula-gastrula időszakában következik be, azaz amikor a magzat úgy néz ki, mint egy málna). Ez az a pillanat, amikor a SHEN MING (mi hívhatnánk, mondjuk “Világos léleknek”) elindul a földi útjára, és elfogadja a materiális testet annak minden korlátjával együtt. Ettől a perctől kezdve a SHEN Tudatos tudattá és Kozmikus tudattá válik, miközben földi utunk során ez a két tudat biztosítja a tudatos lelki aktivitásunkat. A Tudatos tudat tulajdonképpen az a valami, amit mi észnek hívunk, pontosabban az, ami garantálja nekünk környezetünk érzékelését és felfogását. A pszichikumunkon nagyon jól tükröződik a kínai kozmológia, és annak fontossága önmagunk megértésekor. A tűz két energiára osztható, a meleg és a hő (ragyogás) energiájára. Pszichénkben a meleg energiája nyilvánul meg a Tudatos tudatban és a hő (ragyogás) energiája a Kozmikus tudatban. Életünket úgy kéne irányítanunk, hogy mindkét aspektus egységes legyen, hogy egyetlen entitásként érzékeljük őket. Életünket ennek ellenére úgy is leélhetjük, hogy a Tudatos tudat és a Kozmikus tudat közti távolság hatalmas. A kozmológia szépen megmutatja nekünk, mi történik ilyenkor. A Tudatos tudat az Univerzum horizontális tengelyének a része, a tengely jin szférájához tartozik, azaz ahhoz a tengelyhez, ami a képzeletbelit valóságosnak mutatja előttünk. Jól ismerjük ezt például azokról a képekről, amiket pszichológusaink szoktak elénk tenni, azzal a kérdéssel kísérve, hogy “melyik fa a nagyobb?” Amennyiben bedőlünk a szemünknek, különbséget határozunk meg a két fa között, annak ellenére, hogy a fák azonos méretűek. A Kozmikus tudat olyannak mutatja a világot amilyen. A valódi, nyers, játékok és díszek nélküli világot. A Kozmikus tudat vertikális tengely, a jang szféra tengelye. A Kozmikus tudat teremti meg nekünk a kapcsolatot a Föld és az Ég között, ő teszi lehetővé, hogy “rácsatlakozzunk” az Univerzum “adatbázisára”. Minél jobban közelítünk a középponthoz, minél jobban összeolvad a Tudatos tudat a Kozmikus tudattal, annál egyszerűbb, de igényesebb és megerőltetőbb is egyúttal az életünk. Azért egyszerűbb, mert képesek vagyunk felfogni az Univerzum problémáit, és nem tesz tönkre minket egy-egy munkahelyi áskálódás vagy a gyerekünk újabb intője, esetleg egy kellemetlen vita a partnerünkkel. Ilyen esetben természetesen a testünk problémáit is jobban tűrjük. Olykor az Univerzumnak is meg kell oldania néhány kellemetlenséget. Rettenetes földrengések, szűnni nem akaró tűzvészek, rémisztő árvizek, ezek a mi kerek, Föld nevű bolygónk betegségei. Időnként ő is elveszít egy szigetet, vagy bele kell nyugodnia, hogy született egy új hegysége, amit az emberek Himalájának neveznek el. És ahogy a bolygónk túlteszi magát mindezen, úgy tesszük túl mi is magunkat a betegségeken. Sőt egy komoly betegség arra kényszerít minket, hogy elgondolkodjunk saját helyzetünkön, hogy valóban a lényeg-e az, ami gyötör minket, vagy apróságok miatt fulladozunk, miközben az igazán fontos dolgok elrohannak mellettünk. És azért igényesebb és megerőltetőbb az életünk, mert felfogjuk, hogy egyedül vagyunk, hogy a felelősség csak rajtunk áll, nincs senki, aki helyettünk élné le életünket, illetve megoldaná a problémáinkat. Mindenki saját maga felel az egészségéért, a kapcsolataiért, a környezetéért, és ráadásul mindemellett hagynunk kellene magunk után valamit, amiben egyszer majd, ha megismételjük földi utazásunkat, felismerhetővé válunk. A tűz mindkét aspektusa lelki aktivitásunk és a hatékony munkánk alfája és ómegája. Egészen biztosan megéri elgondolkodni azon, hogyan lehetne a két aspektust összekapcsolni, és a legjobban kihasználni. Az egyesítésre vonatkozó tanács rendkívül egyszerű. Elődeink már ősidők óta ezt hangoztatják: járj és élj mindig az arany középúton. A Tudatos tudat és részben a Kozmikus tudat aktivitását a tűz valamennyi attribútumának felhasználásával viszonylag könnyedén képesek vagyunk megerősíteni. Mozgással, kíváncsisággal, információéhséggel, meleggel, fénnyel, örömmel, társasággal, beszéddel – elég csak áttanulmányozni az elemek táblázatát. Természetesen nem árt kihasználni a HUN (fagazdálkodás) ás a PO (fémgazdálkodás) támogatását. Használhatunk olyan készítményeket is, amelyek támogatják a tüzet, vagy amelyek erősítik a stabilitásunkat. Érdekes módszer a Tudatos tudatnak megfelelő pont kihasználása. A GV 23 (a hátsó középső pálya 23-a) pontról van szó. A fej legfelső pontján, a két fülkagyló legmagasabb pontjait összekötő vonal közepén. Ezt a pontot pontosan délben tudjuk leginkább aktivizálni. Elég, ha jól kihúzzuk magunkat. A jin tűz energiája, azaz a tűz-meleggazdálkodás pontosan délben dolgozik a maximumon. Ezzel egy időben a maximumon hat a jang tűz, a tűz uradalmának energiája (erről részletesebben a négy uradalomról szóló következő cikksorozatban fogunk beszélni). A tudatos tudat aktivizálására léteznek olyan gyakorlatok, amelyek pontosan a déli óra környékén a leghatékonyabbak (11:58 – 12:02, közép-európai idő szerint). A tűz tölti meg élettel a vizet és a matériát. Vigyázzunk azonban az erős, nagy tűzzel. Mindannyian tudjuk, hogy annak egyetlen következménye van: halál. Már beszéltünk róla a “hármas melegítő” magyarázatakor. Túl nagy tűz esetén először a Kozmikus tudat válik le a pericardiumban (szívburokban). Ez zavarodottságot okoz, és gyakran lázzal jár. Folyamatosan leválhat a szívben lakó Tudatos tudat is, és ez eszméletvesztéshez vezet. A melegebb tájakon élő emberek ezzel nagyon is tisztában vannak, ezért a nap legmelegebb időszakában csak pihennek, sőt alszanak (az alvás a víz eleméhez tartozik). Azonban a szív egyéb tevékenységei sem akármilyen jelentőségűek. A szív erősíti a véráramot, és a vér olyan helyekre is eljut, ahova csak nehezebben tudna “befolyni” (hideg kezek, lábak). Ezeket, a helyeket felmelegíti, regenerálja, és ezzel lehetővé teszi, hogy maximálisan el tudják látni funkciójukat. Nem kevésbé fontos tevékenysége a szívnek a pórusok nyitása, és az izzadás elősegítése. Talán nehezen hihető, de az izzadás áll a legközelebb a jin és a jang misztériumához. Számunkra az a legfontosabb, hogy a pórusok kinyílásával és záródásával, a jang tevékenység segítségével eltávoznak a jin folyadékok – az izzadság. Az átmelegedés ebben az esetben a vékonybél tevékenységében nyilvánul meg. Az egyik legfontosabb feladata a szervezet termoregulációja. Ekkor megy végbe a szervezet optimális hőmérsékletének beállítása. Amennyiben a tűz-meleg gazdálkodása jelzést kap, hogy a szervezetnek magasabb hőre van szüksége (példaként a májlázat hoztuk fel), éppen ez az időszak gyűjt össze mindent, ami ehhez szükséges. A tűz azonban nem csak meleget, de fényt is ad. Ez pedig rendkívül fontos a vékonybél következő alapvető feladatának ellátásához – meg kell különböztetnie, mi a tiszta, és mi nem az, és a két dolgot külön kell választania. Mindez talán természetes dolognak tűnik, ha a belek funkciójáról van szó, de ez a megkülönböztetés ugyanilyen fontos a Tudatos tudatunkban is. Amennyiben ezen a területen gondokkal küszködünk, megfelelő figyelmet kell fordítanunk a tűz-meleggazdálkodásra, mert éppen itt születnek az alapvető döntések. Most visszatérünk elődeink egyik fontos mondásához: “Nagy a feje, búsuljon a ló”. És valóban a koponya méretéről van szó, avagy tudták, hogy a Ló uralkodása, ami pontosan a déli órákra (11-13 óra) esik, képes megvilágítani a problémánk eddig érthetetlen aspektusait, és ezzel képes megkönnyíteni a döntésünket?

Ezzel befejeztük a test gazdálkodásainak áttekintését. Amennyiben a kínai kozmológia terminológiáját szeretnénk használni: arról beszélgettünk, hogyan működik a jin az ember számára szolgáló területeken. A következő látogatások az uradalmakba vezetnek majd. Azokba az uradalmakba, amelyek az említett területen biztosítják a jin és a jang kapcsolódását. Hozzanak magukkal sálat, fújni fog a szél, mert az első uradalom, ahova ellátogatunk a fa-szél uradalma lesz.

ELLENTÉTEK A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS értelmezése szerint Tűz és Víz – Meleg és Hideg

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy az öt elem magába foglalja az egész világot, biztosan állíthatjuk, hogy a Pentagram^® készítményeiben is ott rejlik az egész világ. Rajtunk áll, hogy tudjuk: milyen élethelyzetben melyik készítményt kell elővennünk.

Életünk legfontosabb ellentéte a meleg (Tűz elem és a Meleg, valamint a Hő energiája), illetve a hideg (Víz elem és a Hideg energiája) szembenállása. Ezt a két dolgot érzékeljük először, amikor erre a világra jövünk, amikor először lélegzetet veszünk. És egészen biztosan meleget vagy hideget érzünk utolsó lélegzetvételünkkor is, a halál pillanatában. A meleg fogalmával az elégedettség érzését kötjük össze, míg a hidegnek leginkább csak síeléskor tudunk örülni.

Melyik készítmény mikor segít?

Ezt az ellentétet remekül feloldhatjuk a Pentagram^® készítmények segítségével. A Meleg egész biztosan szervezetünk egyik legérzékenyebb és talán legsebezhetőbb energiája. Nem véletlenül tartozunk a melegvérű élőlények kategóriájába. A meleget fantasztikusan képes kiegészíteni a KOROLEN és a RUTICELIT együttes alkalmazása, ám szükség esetén hatékonynak bizonyulhat a PERALGIN vagy a CELITIN hője is. Ha viszont hideg energiára van szükségünk, ott van a RENOL és az ARTRIN. Ha pedig a csontjainkat szeretnénk ápolni (csontfájdalom, csonttörés), vegyük elő a SKELETIN-t és a FYTOMINERAL-t.

Az ellentétek meghatározása rendkívül fontos, mert bizonyos körülmények között éppen az ellentétes készítményt kell használnunk. Ez a módszer, amelynek a neve “éjfél–dél”, jól ismert az akupunktúrából. Nem kell azonban a téma szakértőjének lenni ahhoz, hogy azonnal megértsük: az ellentétek hatásmechanizmusának szabályáról van szó. Akadhatnak azonban olyan helyzetek, amelyekben cseppet sem könnyű eligazodni. Tudjuk például, hogy a Fa (a Szél energiája) okozta problémáknál általában Regalen-t és Protektin-t, esetleg Probiosan-t alkalmazunk a harmonizációhoz. Ennek az ellentettje lehet akár a Fát uraló Fém (a Szárazság energiája), amikor is a Vironal és a Droserin, valamint a Grepofit hatékony, de az is előfordulhat, hogy más ellenpárra lesz szükségünk, méghozzá a Fa-Föld ellentétre. A Föld a hihetetlenül népszerű és hatékony Gynex-szel, Cytovital-lal és Vitamarin-nal például rendszertelen menstruáció esetén játszhat fontos szerepet, hiszen a problémáért elsősorban a májat (Fa) “hibáztatjuk”.

De hasonló eseteket más ellentétpárokkal kapcsolatban is említhetnénk. Gyakran javasoljuk, mondjuk, a Probiosan (Fa) használatát vastagbélprobléma esetén (Fa–Fém). Ám az is lehet, hogy más ellentétpárra, a Fém–Tűzre van szükségünk. Ha szomorú a hangulatunk (Fém), egész biztosan nem jut eszünkbe Regalen-nel (Fa–Fém) végezni a tisztítókúrát, vagy Vironal-t választani (a Fém a Fémet harmonizálja), helyettük valószínűleg inkább a Korolen-t (Tűz–Fém) hívjuk segítségül. Az ellentétek határozzák meg az irányítás, az ellenőrzés, valamint a fékezés törvényeit. Az ellentétpárok tehát az alábbiak:

Tűz (Meleg) – Víz (Hideg)

Tűz (Meleg) – Fém (Szárazság)

Fa (Szél) – Fém (Szárazság)

Fa (Szél) – Föld (Nedvesség)

Víz (Hideg) – Föld (Nedvesség)

A megfelelő készítmény kiválasztásakor érdemes tehát elgondolkodni az ellentétes készítmény hatásairól.

Az élelmiszerek esetében az a szabály érvényes, hogy az erős elemet saját ellentétével harmonizálhatjuk. Nem is kell messzire mennünk. Mi más is lehetne a zsíros sertéspörkölt (Föld, Nedvesség) harmonizáló “szere”, mint a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka (Fa, Szél)?

Gyógyítás élelmiszerekkel

A kínai orvosok abból indultak ki, hogy az élelmiszerek képesek gyógyítani. Ha jól ismerjük az élelmiszerek tulajdonságait, akár egy mai konyha is lehet alkimista műhely, ahol a halhatatlanság elixírjét az egészségesen összeállított ételek testesítik meg. Mindennek az alapját pedig akár az élelmiszerek jelleg szerinti felosztása és az ellentétek harmonizálása is képezheti. Ez annyit jelent, hogy télen (Víz, Hideg) – főleg januárban – teljesen kihagyjuk étrendünkből a hideg élelmiszereket (Víz, Hideg). A zöldségeket hőkezelés után fogyasztjuk (Tűz, Meleg – Víz, Hideg), és a nyers gyümölcsök (Víz, Hideg) fogyasztását sem visszük túlzásba. Megfelelő formájú zsírok és cukrok (Föld, Nedvesség – Víz, Hideg) fogyasztása ebben az időszakban kifejezetten előnyös. Ételeinket készítsük meleg fűszerek hozzáadásával, a teát igyuk fahéjjal vagy egy kis szárított gyömbérrel (Tűz, Meleg – Víz, Hideg). Nincs szükség semmi másra, csak a józan paraszti eszünkre, és minden rendben lesz. (Logikus módon, nyáron, amikor a Tűz hatása dominál, érdemes több hűtő hatású élelmiszert fogyasztani – a szerk.)

Ha olykor nem sikerül kiválasztanunk a helyes élelmiszert, egészen biztosan nem halunk bele. Ám minél jobban törekszünk a természettel való harmóniára (és a megfelelő ételek kiválasztása éppen ezt a harmóniát erősíti), annál jobban hasonlítunk majd az ókori kínai orvosokhoz, akik minden tudásukat a betegségmegelőzésnek szentelték.

A betegségmegelőzés ugyanis nem más, mint a természettel való harmonikus együttélés.

Ismeretlen szerző