|
-
A hidratáció fontosságával mindenki tisztában van. Rengeteg helyen
olvashattuk már, hogy az egészséghez vizet kell innunk. Pontosan
mennyit? Mitől függ ez a mennyiség?
- Nem hiszek abban, hogy a jól ismert, javasolt mennyiségek
megfelelőek lennének. Ezek a javaslatok ugyanis átlagot számolnak, egy
átlagembernek megfelelő mennyiségek. De ki számít átlagosnak? Ön vagy
én? Sőt még attól is függ, hogy mennyit javasolnak valakinek, hogy a
világ melyik táján él: az USA javaslatai például egy kicsit magasabbak,
mint az EU-s normák. Ennek azonban véleményem szerint nincs túl sok
értelme, hiszen a szervezetem igényei nem változnak meg attól, hogy épp
Londonban, Budapesten vagyok, vagy pedig New Yorkban.
Ha
pedig valaki azzal jön valaki oda hozzám, hogy neki személy szerint
mennyi vizet kell innia, gyakran azzal kezdem: semennyit. Lehet, hogy
valaki egy korty vizet sem iszik, mégis egészséges. Lehet inni kávét,
teát, üdítőket, gyümölcsleveket, sőt a friss zöldség és a leves is
számít.
| |
 |
|
| |
Prof. Ronald J. Maughan |
|
A
következő lépésben megkérem, hogy mondjon valamit magáról: öreg vagy
fiatal, aktív életet él vagy ülőmunkát végez, sokat van a szabadban vagy
egy légkondicionált irodában tölti a napjait. Ezek alapján a válaszok
alapján már tudok valamit javasolni, ám még az egyéni igények is
változhatnak attól függően, hogy meleg nyárban vagy hideg télben
beszélgetünk.
A testünk tudja, hogy mennyi folyadékra van szüksége, és nekünk csak
figyelnünk kellene rá. A felesleges folyadék ugyanis a vizelettel
távozik a szervezetből. Ha valaki keveset jár pisilni, a vizelete sötét színű, akkor tudnia kell, hogy valószínűleg nem iszik eleget. - Milyen jelei vannak annak, hogy valaki nem iszik eleget?
- Laboratóriumi körülmények között lehet ilyesmit vizsgálni. Ehhez
azonban az szükséges, hogy valaki hosszabb ideig ne igyon, ám
táplálkozzon ugyanúgy, mint korábban. Egy idő után fejfájást,
szédülést, koncentrációs zavarokat tapasztalhat meg. De ezek mind elég
szubjektívak. A legjobb jele annak, hogy valaki keveset vagy éppen túl
sokat iszik, az a vizeletének, illetve a vizelési szokásainak a
megváltozása. A sötét színű vizelet vagy az, ha valaki csak
egyszer-kétszer jár vécére naponta, az jelezheti, hogy nem iszik eleget.
Ha kétóránként megy a mosdóba, a vizelete pedig világos, szinte
vízszerű, az lehet, hogy egy kicsit többet iszik a kelleténél, a
feleslegtől pedig igyekszik megszabadulni a szervezetünk.
-
Említette az üdítőket, a gyümölcsleveket, a leveseket, mint lehetséges
folyadékpótlókat. Ezek ugyanolyan jók, mint a tiszta víz vagy van valami
különbség?
- Természetesen van különbség. Amikor a szervezetünk vizet választ
ki, azzal együtt fontos sók és ásványi anyagok is távozhatnak a
testünkből. Tehát nemcsak a folyadékot kell pótolnunk, hanem ezeket a mikrotápanyagokat is. Ez pedig bizonyos, magas víztartalmú ételekkel könnyebb - ám az italokat könnyebb elfogyasztani. Egy kiló paradicsomban jókora mennyiségű víz van, emellett rengeteg hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mégis könnyebb meginni egy liter üdítőt.
- Mi a helyzet például a kávéval? Az elterjedt felfogás szerint a
kávé vízhajtó és nem szabad belőle sokat inni, mert kiszáradhatunk
tőle.
- A koffein valóban enyhe vízhajtó, ám a kávé önmagában, különösen a
gyengébb hosszú kávé akár még hozzá is járulhat a folyadékpótláshoz.
Egy adag kávéban - persze nem a méregerős olasz ristrettóról beszélünk -
ugyanis közel két deci víz van, ami hidratál. A koffeinmennyiség ehhez
képest elhanyagolható. Természetesen, a szervezetünkbe koncentrált
formában bejutó koffeinnek (például a koffeintablettának) van vízhajtó
hatása.
- Mi a véleménye a különböző oxigénnel, esetleg vitaminokkal
dúsított vizekről? Inkább ezeket válasszuk vagy megteszi a csapvíz is?
- Az oxigénnel dúsított víz egyszerű marketingfogás, a vitaminos víz
pedig csak az ízélményt befolyásolja. Ugyanolyan választási lehetőséget
kínál az embereknek, mint a normál vagy a diétás üdítő, vagy a
különböző ízű gyümölcsteák. A csapvíz tökéletes választás!
- Bulvárlapokban időről időre megjelenik egy-egy olyan híradás,
hogy valaki a vízivás következtében hal meg. Valóban létezik
vízmérgezés? Előfordulhat, hogy halálos mennyiségű vizet iszik meg
valaki?
- Létezik ilyen, de nagyon ritka. A legtöbb embernek nem kell ettől
félnie. Ennek a hátterében egyrészt valamilyen pszichiátriai betegség
állhat. Vannak olyan betegek (például szkizofréniában szenvedők), akik
kényszeresen isznak, ez pedig nagyritkán halált okoz. Máskor valamilyen
fogadás vagy verseny miatt iszik valaki hatalmas mennyiséget, mint
néhány éve egy amerikai nő, és ez okoz halált. A maratoni
futóversenyeken pedig minden évben van néhány olyan lassú futó, akik
rosszul mérik fel a szervezetük folyadékigényét, és minden
frissítőponton magukba döntenek több decinyi folyadékot. Ennek sajnos
halálos következményei is lehetnek. De ez tényleg elenyésző szám, ahhoz
képest, ahányan évente lefutják a maratont. A halál oka ilyen esetekben
olyasmi, mint a stroke: megnövekszik az agyi nyomás és az agy térfogata.
|
Kommentáld!